Miközben reggelente az óvónénik között veszem észre magam, akik kislányaikat viszik oviba, mindig elmosolyodom a jeleneten. Mintha egy filmjelenetet látnék. Az egyik reggel például észrevettem egy bőrdzsekis, szakállas fickót, aki magas hangon csevegett a kislányával, mintha Mickey egér lenne. Közben a kislány egy virágkoszorút tett az apja fejére, aki ezt teljes természetességgel fogadta, és virágkoszorúval a fején folytatta vele az utat a busz felé.
1. A reggelente oviba menő apukák
Az oviban szülői értekezletet tartottak azoknak a szervezett apukáknak, akik reggelente oviba viszik a gyerekeiket.

2. Nyávogó tréfa
Egyik nap a macskánkkal szemben ültem, aki elkezdett nyávogni. Én viszonoztam a nyávogást, és ez így ment vagy egy negyed órát, amikor kiderült, hogy a nyávogást valójában apám adta elő a másik szobából.

3. Az egyedi gyereknevek játszótéren
Mikor a férjemmel a játszótéren voltunk a kisfiunkkal, megállt a szívünk a gyereknevektől, amiket a szülők kiabáltak: “Denerisz, gyere ide!”, “Fahéj, hagyjuk abba!” Aztán egyszer csak hallottuk: “Anna!” Az egyszerű, klasszikus név olyan jól esett a fülünknek az egyedi nevek után.

4. Csak egy kis családi szórakozás
A húgom javasolta, hogy a családi kiránduláson készítsünk egy vicces, grimaszolós fotót. Az apánkat ez nem igazán győzte meg, de a kép mindig vidámságot okoz, amikor előkerül.

5. Gitártisztítás vodkával
A szobámban ültem, az asztalon egy üveg vodka és egy gitár van, amit vodka segítségével tisztítok. Közben egy nagy doboz jégkrémet is fogyasztottam. Anyukám belépett, és azt látta, hogy csendben ülök az üveg vodka és a jégkrém társaságában. Néhány másodpercig nézett, majd megkérdezte: “Fiam, mi van?”
6. Anyukék vs. fiúk
Amikor a barátaimmal elmentünk futballmeccsre, és feltöltöttünk egy férfias csoportképet, valami váratlan jött: az anyukám és a barátnői rácáfoltak ezzel a fotóval:

7. Apa úszótanfolyama
Gyermekkoromban az apám bátorítással tanított meg úszni. Kezdetben csak bedobott a medencébe, majd azt mondta, hogy “kezdj el úszni!”. Mindez valahogy működött, és hamarosan már úsztam.
8. A krumpliföld tréfája
Régen volt egy krumpliföldünk, és egyszer, amikor ki akartuk ásni a krumplit, megleptük, hogy nem volt ott semmi. Senki nem értette, hogy mi történhetett, miután feltételezett, hogy lopás történt. De később kiderült, hogy az apám és a bátyja elfelejtették ültetni a krumplit, és inkább elmentek a kedvenc csapatuk meccsére.

9. Az egyetemi vizsga kihívása
Az egyetemi időszakomban, amikor vizsgáznom kellett, a kisöcsém úgy gondolta, hogy a dolgok egyszerűek. Megkérdezte, hogy “Tehát valójában kapod az összes kérdést előre?”. “Igen” – válaszoltam. Ő azt mondta: “Hát, ez könnyű, akkor tanulhatod az összeset.” Várom, amikor ő is egyetemista lesz, és megtapasztalja, milyen “könnyű” az.
10. Az apám a villámok ura
Gyermekkoromban, ha vihar volt, apám mindig azt kiáltotta: “Bum!”, majd utána mindig nagyot dörgött. Ezért azt hittem, hogy ő irányítja a villámokat. Később az iskolában tanultam, hogy a fény gyorsabban terjed, mint a hang, így előbb látjuk a villámot, mint halljuk a dörgést. Ezután rájöttem, hogy apám csak látta előre a villámot.

11. A kis húgom és a bohócpor
A nővérem egyszer éjszaka hazajött egy buliból, és nagy zajt csapott. Amikor anyukám megkérdezte tőle, hogy mit ivott, ő csak annyit mondott: “Csak bohócport”.
12. Kukásautó jelmez
Az óvodában jelmezbalt tartottak, és a gyerekek többsége hagyományos szuperhősnek vagy hercegnőnek öltözött. De a kislányom azt mondta, hogy ő kukásautónak akar öltözni.















