Magyarországon az északnyugati szél a leggyakoribb szélirány, mégis a napok többségében nem ez fúj. A magyarázat két dologban van: az általános légköri áramlásban és abban, hogy a domborzat sokat módosít a helyzeten.
A szél irányán mindig azt az égtájat értjük, amerről fúj. Ez apróságnak tűnik, mégis sok félreértést tisztáz, mert a hétköznapi beszédben a szélirányt gyakran inkább arra mondják, amerre a levegő tart.
Mi alakítja a hazai szélviszonyokat?
Hazánk szélviszonyainak kialakításában két lényeges tényező játszik szerepet. Az egyik az általános cirkuláció által meghatározott alapáramlás, a másik a domborzat módosító hatása. Vagyis nem elég azt nézni, milyen irányból érkezik a nagyobb léptékű levegőmozgás, mert a felszín sokszor átírja a helyi képet.
A mérsékelt éghajlati övben, nagyobb magasságokban a nyugatias szelek az uralkodóak. Alacsonyabb szinteken viszont a domborzat ezt jelentősen befolyásolja. Magyarország területén így az uralkodó, vagyis a leggyakoribb szélirány az északnyugati, a délies szeleknek pedig másodmaximuma van.
Az általános cirkuláció északnyugatias fő áramlása a Dunántúl keleti felén és a Duna-Tisza közén érvényesül legjobban. A Tiszántúlon ezzel szemben az északkeleti szélirány az uralkodó.
Miért nem fúj az uralkodó irányból minden nap?
A szél nem állandó rendszerben mozog. A mérsékelt öv szelei a cirkuláció különböző fázisai miatt változnak, ezért a leggyakoribb szélirány relatív gyakorisága hazánkban általában csak 15 és 35% között ingadozik. Az országos átlag szerint a 2001–2020 közötti időszakban az esetek 17,4%-ában volt jellemző az uralkodó, északnyugati szélirány.
Ez azt is jelenti, hogy az esetek 65–85%-ában nem az uralkodó irányból fúj a szél. A szám önmagáért beszél: attól, hogy egy irány a leggyakoribb, még nem lesz mindennapos.
A helyi környezet tovább árnyalja a képet. A szélsebesség aktuális értékét nagyban befolyásolják a lokális tényezők, köztük a domborzat, a felszínborítottság, valamint az olyan akadályok, mint az épületek, a fák vagy a fasorok. Ezért ugyanaz a szél egy nyílt területen egészen másnak érződik, mint egy beépített vagy fákkal szegélyezett környezetben.
Milyen erős a szél Magyarországon?
Az átlagos szélsebesség alapján hazánkat a mérsékleten szeles vidékek közé lehet sorolni. Az évi átlagok 2 és 4 m/s között változnak, de helyenként ettől jelentősen eltérő értékek is előfordulhatnak.
A szélsebességnek jellegzetes évi menete van. A legszelesebb időszak a tavasz első fele, míg a legkisebb szélsebességek általában nyár végén és ősz elején tapasztalhatók. Ez a különbség a mindennapokban is érződik: van időszak, amikor gyakrabban kell számítani erősebb légmozgásra, és van, amikor a levegő sokkal csendesebb.
Országos átlagban évente 131 szeles nap fordul elő, vagyis olyan nap, amikor a legerősebb széllökés sebessége eléri vagy meghaladja a 10 m/s-ot. Ezek közül 33 nap viharos, amikor a széllökés 15 m/s-nál is nagyobb.
Ha egy mondatban kellene összefoglalni a hazai szélviszonyokat: az északnyugati szél a leggyakoribb, de a domborzat és a helyi környezet miatt a ténylegesen érzékelt szél sokszor egészen más képet mutat. Ha valaki a saját környékére kíváncsi, a helyi adottságokat is érdemes figyelembe venni.
