A gyermeki világban nincsenek tabuk és háttérbe szoruló gondolatok. A gyerekek minden szavukban az őszinteség és szűke határaik közötti világuk tükröződik. Talán emiatt éri sokszor meglepetés a felnőtteket, amikor egy-egy őszinte gyermeki megszólalást hallanak.Íme néhány példa a gyermeki őszinteségről, amik már-már nevettetően hatnak.
1. A lányom egyszer hirtelen felkiáltott egy zsúfolt boltban:
– Anyu, nézd! A rendőrbácsi bilincse olyan, mint amit te és apu a titkos fiókban tartotok.
Ez után a rendőr és körülöttünk mindenki kuncogva oldotta fel a kellemetlen helyzetet.
2. Lányom: Kaphatok macskát születésnapomra?
Én: Sajnálom angyalom, de allergiás vagyok a macskaszőrre. Nem tudnék vele egy házban élni.
Kislányom: Sebaj, majd te alszol a kertben.
3. Mikor öt éves voltam, apám magával vitt egy családi napra a munkahelyére. Ott a főnök megjelent, amikor megszólaltam:
– Szia! Apuka otthon mindig azt mondja anyunak, hogy te teljesen alkalmatlan vagy.
Mint kiderült, aztán közvetlenül apám legnépszerűbb munkatársa lettem.
4. Lányom: Miért kapnak mindig ki a filmekben a rosszfiúk?
Én: Igyekeznek a szabályokat és törvényeket betartatni velük.
Lányom: Úgy, ahogyan anya is neked?
5. Lányom: Kaphatok a csokidból?
Feleségem: De kisasszony, teneked is van, és ezt én anyák napjára kaptam.
Lányom: Na és? Anyunak az ételt is mindig velünk kell megosztania.
6. Egy családi vacsorán négyéves fiam megszólalt:
– Laci bácsi, hallottam, hogy apu azt mondta anyunak, te még háromig sem tudsz számolni. De ne aggódj, majd én megtanítalak.
7. Én: Kelj fel, hétalvó!
Kisfiam: Nem!
Én: Miért kell minden reggel vitatkoznom veled?
Kisfiam: Mert te sosem tanulsz belőle.
8. A játszótéren egy apa segített a fiának homokba rajzolni egy labirintust. Válaszára lepődtem meg, hogy:
– Legközelebb anyával segítek neki rajzolni, mert ő jobban tudja.
9. Én: Áhh, azt hiszem, hogy ma túl sokat ettem.
Négyéves lányom: Persze, de nem csak ma.
10. �-téves fiam: Apu, elárulhatok neked egy titkot?
Én: Persze, haver.
Meghajolt hozzám, megfogta az arcomat, és halkan suttogta:
– Most voltam a vécében, és nem mostam meg a kezem. De ne mondd el anyának!
11. Négyéves fiam beszélt egy idegen asszonnyal a piacon:
– Az öregek meghalnak, és neked nem jön be a frizura.
Eszembe jutott, én is gyorsan távozzak.
12. A kisfiam megkérdezett, hogy meddig kell neki engedelmeskednie. Viccből azt mondtam neki, hogy élete végéig. Erre ő:
– Inkább a te életed végéig.
13. Egy vita közben egyszer csak fiam beszaladt a szobába és felkiáltott:
– Hurrá, jövőre két karácsonyom lesz!
14. Én: Olyan vagy te, mint én voltam a te korodban.
Kisfiam: Ez elég szomorú.
15. Komolyabb témákban kezdtem beszélgetni a lányommal:
– Eljön idő, amikor érzelmi kötődést kezdesz érezni egy fiú felé.
Ekkor komolyan rám nézett:
– Apu, már most is vanak érzelmeim a fiúk iránt.
– Igazán?
– Igen. Idegesítenek és elviselhetetlenek.
