A művészet sokrétű. Műfajok, formák és jelentések keveréke. Ez azért vonzó, mert mindig látni akarjuk a mű minden lehetséges üzenetét. A kreatív emberek nem mindig tervezik, hogy valami csodálatosat alkotnak, az gyakran csak úgy magától megtörténik.
Bizonyítékot találtunk arra, hogy a festmények és a fotóművészet közötti határvonal valóban elmosódik. Ezek a képek megérdemlik, hogy múzeumban vagy kiállításon szerepeljenek.
„A barátom elaludt a bálunk után, és én lőttem ezt a képet, mert úgy gondoltam, hogy angyalian néz ki.”
„Reneszánsz portré a kutyámról”
„A nagymamám megkérdezi a beteg húgomat, hogy kér-e egy kis teát”
„A barátom dicsőséges szakállának fotója sokkal időtlenebbnek bizonyult, mint amire számítottunk.”
„Egy fénykép, amit a szerelőről készítettem, aki egy lerobbant autómhoz érkezett”
„Ezt Katmanduban készítettem pár évvel ezelőtt.”
” Én és a lovam, egy szentivánéj előestéjén”
„Fotó a kiskacsámról.”
„Reggeli egynek”
„Az első találkozásom egy medvével. Szinte úgy néz ki, mint egy reneszánsz portré.”
„Fotó múzeumi színészről, ami úgy néz ki, mint egy festmény”
„Az esküvőnkön készült. A férjem ijedten néz ki.”
A kávézó ablaka
„Angyali barátom virágot szed”
„Naplemente tegnap este Denverben”
„A menyasszonyom hidratáltan marad az ebédnél”
„Átölelem a kutyámat egy zivatar idején”
„A szomszéd macskája benézett a fürdőszobai ablakon”
