AktuálisMagazin

A bankok 36%-a lakáshitel-keresletcsökkenést jelzett – közben 8 276 milliárd forintra nőtt az állomány

A bankok a lakáshitelek iránti kereslet gyengülését, a fogyasztási kölcsönök iránti élénkülést érezték 2026 harmadik negyedévében. Közben a lakáshitel-állomány így is tovább nőtt, és szeptember végére 8 276,1 milliárd forintra emelkedett.

A Magyar Nemzeti Bank Hitelezési felmérése szerint július és szeptember között a bankok 36%-a érzékelt lakáshitel-keresletcsökkenést a szezonális hatások kiszűrése után. Ez az arány az előző negyedév 28%-áról emelkedett, vagyis több pénzintézet látott visszaesést az új lakáshitel-igényekben.

Mit jelent ez a lakásvásárlóknak?

A felmérés nem azt mutatja, hogy mindenkinél drágult volna a hitel, hanem azt, hogy a bankok szerint kevesebb új érdeklődés érkezett a lakáshitelekre. Ugyanakkor a feltételek sem alakultak egységesen: a bankok 6%-a enyhített az összesített feltételeken, miközben 11% a kamat és a forrásköltség közötti felár szélesedését jelezte.

Vagyis a piac képe vegyes: van, ahol könnyebb lett a hitelhez jutás, de a bankok egy része szigorúbb árazást is mutatott. Aki most lakáshitelt keres, annak érdemes külön figyelnie arra, hogy a feltételek javulása nem minden banknál jelent meg ugyanúgy.

A fogyasztási hitelek tovább húzták a piacot

A másik oldalon a fogyasztási hiteleknél a bankok 73%-a erősödő keresletről számolt be, még ha ez az arány a második negyedévi 83%-hoz képest mérséklődött is. A hitelfelvételi feltételek itt is lazultak: 23% enyhített az összesített feltételeken, és 30% csökkentette a felárat.

A jegybanki felmérés fontos óvatosságra is int: a fogyasztási hitelek adatai nem feleltethetők meg teljesen a személyi kölcsönöknek, mert több termékkört együtt vizsgál. Ezért a számok inkább a teljes fogyasztási hitelpiac hangulatát mutatják, nem egyetlen termékét.

Az állomány akkor is nőhet, ha a kereslet gyengül

A gyengébb kereslet nem áll ellentétben azzal, hogy a fennálló lakáshitel-állomány tovább bővült. Szeptember végén már 8 276,1 milliárd forintot tett ki, szemben a június végi 7 805,7 milliárd forinttal. Ez 470,4 milliárd forintos, vagyis 6,0%-os negyedéves növekedés, éves alapon pedig 32,6%-os emelkedés.

A fogyasztási hitelek állománya is nőtt: szeptember végén 6 283,0 milliárd forint volt, ami 3,1%-os negyedéves és 12,4%-os éves bővülést jelentett. A különbség oka egyszerű: az állomány a korábban felvett és még vissza nem fizetett hiteleket is tartalmazza, miközben a keresleti mutató csak az új igények irányát méri.

Mit várnak a bankok a következő fél évben?

Előretekintve a bankok 7%-a további lakáshitel-keresletcsökkenést vár. Ez jóval visszafogottabb jelzés annál, mint amit a lezárt negyedévben ténylegesen érzékeltek, de arra utal, hogy a piacban még mindig van óvatosság.

A fogyasztási hiteleknél a következő fél évre mindössze 4% számít további keresletélénkülésre. A feltételekben ugyanakkor itt is maradhat enyhítés: a bankok 23%-a erre is készül a következő időszakban.

A hitelezési felmérés így egyszerre mutatja meg a bankok pillanatnyi tapasztalatait és a rövid távú várakozásokat. A lakáshitelpiacon tehát nem eltűnt a kereslet, de a bankok szerint már kevésbé élénk, mint korábban, miközben a meglévő állomány tovább hízik.

/ 5.

Mazsola vagyok, a Bikuci alapítója és főszerkesztője. 2012 óta válogatom és szerkesztem a vicceket, mémeket és rejtvényeket. A célom, hogy a klasszikus és az új poénokból a legjobbakat hozzam el, hogy mindig legyen itt valami, ami megmosolyogtat.

Most ezeket olvassák a legtöbben

Megosztás