Amikor még kicsi voltál, sokat foglalkoztak veled, hogy megtanulj evőeszközzel enni, megtanítottak felöltözni, bekötni a cipőfűződet, begombolni az ingedet. Kicserélték a pelenkádat, megmutatták, hogy hogyan mosakodj és fésülködj. Erkölcsre és empátiára tanítottak.
Amikor majd megöregszenek és ők felejtenek el bizonyos dolgokat légy rájuk tekintettel.
Lesz amikor ők felejtik el hogyan kell bekötni
a cipőfűzőt, és hogyan kell begombolni az inget. Amikor ők eszik le magukat, vagy remegő kézzel fésülik a hajukat. Légy türelmes mert te is lassan fejlődtél, ők is lassan öregszenek. Egyedül a te jelenléted, türelmed és nagylelkűséged lesz az ami melegen tartja a szívüket. Egy napon mikor elveszítik az egyensúlyukat és nehezükre esik majd járni, fogd meg a kezüket és tisztelettel kövesd őket lassú
tempójukon úgy ahogy ők követtek téged amikor járni tanítottak. Légy mindig mellettük, ahogy ők tették: küzdöttek, sokat áldoztak és éltek… Értünk, Érted.
Egyszer majd te is leszel ilyen helyzetben…
