Egy zavarba ejtő történet következik, ami nem valami távoli túlvilágról mesél, hanem egy mezei hajcsatról – azonban épp az ő egyedisége az, ami titokzatos és izgalmakkal teli.
Egyszerűen csak bevásárolni indultam a fiammal, aki abban az időben négy éves volt. Aznap, amikor megfulladtam a pániktól, mert a zsúfolt központban az eltűnt. Kétségbeesetten kerestem, segítettek a rendőrök is, de az idő csak telt, ő pedig nem került elő.
Két szörnyű órával később bekövetkezett a csoda: egy nő tűnt fel, a karján az én csemetémmel. Könnybe lábadt a szemem, a hölgy pedig mosolyogva nyújtotta át a fiam és a kezembe nyomott egy hajcsatot, azzal a szóval: „Erre még szükséged lesz.” Nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget, elraktam a csatot.
Ám három héttel később különös dolog történt: a hajcsat a konyhapulton pihent. Pedig biztos vagyok benne, hogy becsuktam az ajtót aznap este, ahol a csat volt. A fiam furcsa dallamot dúdolt közben, amit állítása szerint a „kedves néni” tanított meg neki, és a hajcsat mintha felfénylenne a zenéjére.
A hajcsat jelentősége egyre jobban foglalkoztatott, a furcsa jeleket figyeltem rajta és úgy döntöttem: viszem egy ékszerészhez. Az csak állt és nézte a csatot, majd azt mondta: „Régi darab. Sokkal régebbi, mint amilyennek kinéz.” Aznap éjszaka mégis ennek a régi darabnak köszönhetően kelhettem fel zavartalanul, ugyanis a fiam rémálom után azt mondta: „Azt mondta, ez megvéd minket.” Ekkor minden összeállt bennem, de nem tudtam, hogy mire számítsak.
Egy héttel később minden villany kialudt a városban, csak a mi házunkban volt egy halovány fény. A hajcsat, amitől jobban tartottam, mint bármely más tárgytól, szép, meleg fényt bocsátott ki. A kisfiam pedig mintha még csak nem is lepődne meg, csak megjegyezte: „Én erre számítottam.”
Szerintem a hajcsat ma már sokkal több egy egyszerű kiegészítőnél. A nő, aki odahagyta, valószínűleg már tudta ezt. Néha, amikor már majdnem elfelejtettük, hogy létezik, a fa dobozt ragyogás tölti be, és emlékeztet a titokzatos nőre, aki visszaadta a fiamat és velünk hagyta ezt a talányos, csillogó hajcsatot. Olyan érzés, mintha azóta már egy másik, titokzatos fény is velünk lenne a mindennapokban, ami ott ránk figyel a szürke hétköznapokban.













