Ha a bank nevében kérnek azonosítót, jelszót, SMS-kódot vagy programtelepítést, legyen gyanakvó: a bank soha nem kéri el a titkos adatait sem e-mailben, sem telefonon. Az internetes csalások lényege ugyanaz: rávenni Önt, hogy maga adja ki a belépési adatait, és ezzel hozzáférést kapjanak a számlájához. A figyelem itt többet ér, mint a sietség.
A csalók többféle úton próbálkoznak. Telefonhívással, e-maillel, megtévesztő üzenettel vagy hamis oldallal azt akarják elérni, hogy Ön megszokott ügyintézésnek higgye a helyzetet. Gyakori eszköz a sürgetés is: zárolással riogatnak, vagy valamilyen előnyt ígérnek, csak kattintson gyorsan.
Mi árulja el az adathalász üzenetet?
Az egyik legjellemzőbb trükk az adathalászat. Ilyenkor a csaló úgy tesz, mintha intézményi dolgozó lenne, és azt sugallja, hogy Önnek kell azonosítania magát előtte. Ha a levélben sok a helyesírási hiba, furcsa a megfogalmazás, vagy nem magyar nyelvű, az már önmagában figyelmeztető jel.
Az is gyanús, ha az üzenet kapkodásra késztet. Aki valódi ügyintézés helyett azonnali reakciót követel, gyakran azt reméli, hogy Ön nem nézi meg alaposan, mit kér tőle. Ilyenkor a legjobb lépés az, ha megszakítja a kapcsolatot, és a bank hivatalos honlapján található telefonszámon hív vissza.
Nem az a kérdés, hogy e-mailben vagy telefonon érkezik-e a megkeresés, hanem az, hogy titkos adatot akar-e kicsalni. Ha igen, az már elég ok a gyanúra. A banki ügyintézéshez szükséges bizalmas adatokat senki nem kéri be ilyen módon.
Mit nézzen meg az SMS-ben és a webcímen?
Előfordul, hogy valódi banki SMS érkezik, benne egyszer használatos kóddal, mégis csalás áll mögötte. Ezért nem elég csak a kódot beírni: előbb azt kell megnézni, mire ad engedélyt az üzenet. Az átutalást jóváhagyó SMS-nek tartalmaznia kell a célszámlát és az összeget is, ezt mindig olvassa el, mielőtt bármit megerősít.
A webcím is sokat elárul. A valódi oldalon a böngészőben látszik a kis lakat ikon, és a cím https-szel kezdődik. Ha a cím csak egy betűben is eltér a megszokottól, máris legyen óvatos. A belépéshez ne az e-mailben kapott hivatkozást használja, hanem maga írja be a bank címét.
Gyanakodjon akkor is, ha az üzenet egy program telepítésére vagy linkre kattintásra bíztat. Az ilyen megkeresések gyakran valamilyen képernyőmegosztó alkalmazáshoz vagy rosszindulatú szoftverhez vezetnek, és onnantól az illetéktelenek hozzáférhetnek az internetbankjához vagy a mobilbankjához.
A legjobb védekezés az, ha semmit nem hagy jóvá sietve, és minden szokatlan üzenetet külön ellenőriz. Ha felmerül, hogy csalás áldozata lett, azonnal jelezze a számlavezető banknak a hivatalos elérhetőségen, szükség esetén pedig a rendőrségnek is. Ha már megadta az azonosítóját vagy jelszavát, mihamarabb tiltassa le őket, és kérjen segítséget a bankjától.
