Idézetek és motivációIdézetek vegyesen

“Édesanyja a születése után egyszerűen otthagyta a kórházban. Éveken át arra vár…

“Édesanyja a születése után egyszerűen otthagyta a kórházban. Éveken át arra várt, hogy valaki végre hazavigye, de hiába. A kisfiúból végül az ország egyik legismertebb színésze és szinkronhangja lett.

Kálid Artúr hangját szinte minden magyar filmrajongó ismeri.

Will Smith, Denzel Washington és Jamie Foxx számos filmben az ő hangján szólal meg magyarul. A tehetséges színész évtizedek óta dolgozik színházban, filmekben és szinkronstúdiókban.

De kevesen tudják, milyen fájdalmas történet áll a sikerei mögött.

1970-ben született Budapesten. Édesanyja magyar volt, édesapja pedig Afrikából érkezett Magyarországra tanulni. A szülők kapcsolata azonban nem úgy alakult, ahogyan tervezték.

Amikor Artúr megszületett, az édesanyja nem tudta vállalni a nevelését.

Egyszerűen otthagyta a kisbabát a kórházban.

A kisfiú csecsemőotthonba, majd állami gondozásba került.

Ötéves korában ugyan visszakerült vér szerinti édesanyjához, de a következő három év sem hozta el számára a vágyott biztonságot.

Artúr később elmesélte, hogy mostohaapja nem tudta elfogadni őt, és többször bántalmazta.

Nyolcéves korában ismét gyermekotthonba került.

És itt kezdődött életének egyik legfájdalmasabb története.

Több család is szerette volna örökbe fogadni. De egyikük sem tehette meg.

Édesanyja ugyanis hivatalosan soha nem mondott le róla, így a jogi akadályok miatt Artúr nem kerülhetett végleg új családhoz.

Pedig voltak emberek, akik nagyon szerették volna hazavinni.

Kilencéves korában megismerkedett a Winkler családdal.

Winkler Barnabás és felesége hamar megszerették az értelmes, érzékeny kisfiút.

Artúr évtizedekkel később is pontosan emlékezett az első találkozásukra.

Amikor a látogatás végén a házaspárnak el kellett indulnia, a leendő nevelőanyja sírva fakadt.

Nem akarta otthagyni a kisfiút.

De nem vihette haza végleg.

Artúr pedig újra ott maradt a gyermekotthonban.

Később egy interjúban elmesélte, hogy hosszú időn át abban a reményben élt: már csak egy hetet kell kibírnia az intézetben, és végre hazamehet hozzájuk.

A hetekből azonban hónapok, majd évek lettek.

A Winkler család mégsem fordított hátat neki.

Rendszeresen látogatták, az iskolai szüneteket sokszor náluk tölthette, és később a tanulmányait, valamint a pályakezdését is támogatták.

A berkeszi gyermekotthonban pedig egy másik család is fontos szerepet játszott az életében.

A Szerdi család.

Az intézetben dolgozó nevelők nemcsak gondoskodtak róla, hanem tanulásra is ösztönözték, és segítettek neki abban, hogy felismerje a saját tehetségét.

Artúr rengeteget olvasott.

A könyvek, a versek és az irodalom olyan világot jelentettek számára, amelyben egy időre megfeledkezhetett a nehézségekről.

A kisfiú, akit senki sem vihetett haza végleg, a versekben talált menedéket.

Egyre többet szavalt, versmondó versenyeken indult, majd 1988-ban a Ki mit tud? országos döntőjében második helyezést ért el.

A tehetségére felfigyeltek.

1989-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára.

A gyermekotthonban nevelkedett fiúból néhány évvel később hivatásos színész lett.

Színházi szerepek, filmek és szinkronmunkák következtek, hangját pedig egyre többen ismerték fel.

De a legszebb fordulat talán nem is a szakmai sikerekben rejlett.

Hanem abban, hogy felnőttként végre saját családot alapíthatott.

Feleségével, Murányi Tünde színésznővel 1998-ban házasodtak össze. Két gyermekük született, Tamás és Rebeka.

És van ebben a történetben egy különösen megható részlet.

Artúr felnőttként hivatalosan is felvette a Winkler vezetéknevet.

Annak a családnak a nevét, amely egykor örökbe akarta fogadni, de a körülmények miatt nem tehette meg.

A színész hivatalos neve ma Winkler Artúr.

És a gyermekei is a Winkler nevet viselik.

A kisfiú, aki egykor hiába várta, hogy végleg hazavigyék, felnőttként így vitte tovább annak a családnak a nevét, amely szeretettel fordult felé.

2023-ban felesége egy interjúban arról beszélt, hogy a Winkler család továbbra is nagyon fontos számukra.

Nemcsak Artúr életének részei lettek. Hanem az egész családjuké.

A színész pedig 2024-ben, több mint huszonöt év házasság után arról mesélt, hogy feleségével még mindig képesek újra és újra rácsodálkozni egymásra.

A férfi, aki gyermekként annyiszor élte át az elválás fájdalmát, felnőttként szerető társat és családot talált.

Milyen különös az élet! Egy kisbabát 1970-ben magára hagytak a kórházban. Egy kisfiú éveken át arra várt, hogy végre valaki hazavigye. Évtizedekkel később pedig ugyanaz az ember már saját gyermekei édesapjaként, szerető férjként és elismert színészként élhette az életét.

Kálid Artúr története arra emlékeztet bennünket, hogy egy gyermek számára a szeretet, a figyelem és a biztonság semmivel sem pótolható.

De arra is, hogy azok az emberek, akik önzetlenül segítenek valakinek, néha egy egész élet sorsát változtatják meg.”

Forrás: Filmezzünk.hu Fb oldal

Ezeket láttad már?

/ 5.

Mazsola vagyok, a Bikuci alapítója és főszerkesztője. 2012 óta foglalkozom online tartalmak válogatásával és szerkesztésével, elsősorban a humor, a viccek, a mémek és a rejtvények világában. Főszerkesztőként a Bikuci tartalmi irányvonaláért és szerkesztői…

Most ezeket olvassák a legtöbben

Vicc: Pista elmegy gyónni

Pista elmegy gyónni: – Atyám, tegnap találkoztam egy gyönyörű lánnyal, és együtt aludtunk egy kis kunyhóban. – Fiam, ez nem bűn. – Egymás mellett feküdtünk, de a világon semmi sem…

nov 19, 2026
Megosztás