Kórházi fertőzések és megalázó bánásmód – egyre több beteg osztja meg rémisztő tapasztalatait
A magyar egészségügy állapota évek óta komoly problémákat vet fel, különösen a kórházi fertőzések és a betegek méltóságának megsértése kapcsán.
A Semmelweis Egyetem klinikáján és több más hazai kórházban tapasztalt esetek arra világítanak rá, hogy a betegek gyakran nem kapnak megfelelő tájékoztatást állapotukról, és méltatlan körülmények között kénytelenek elviselni a kezeléseket.
Amputáció és titkolt fertőzés
Egy 72 éves nő combján lévő seb miatt került a Semmelweis Egyetem sebészetére, családja pedig abban a hitben volt, hogy ott a legjobb kezekben lesz. Hónapokig azt mondták nekik, hogy a seb gyógyul, ám egy napon váratlanul amputációt javasoltak. Később kiderült, hogy a nő veszélyes kórházi fertőzéseket kapott, köztük MRSA-t és MACI-t, de erről sem őt, sem családját nem tájékoztatták időben. Az idős asszony állapota gyorsan romlott, végül szeptember elején hunyt el.
Szülészet: magára hagyott kismamák
Egy másik történetben egy 34 éves kismama került koraszülési veszély miatt a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájára, ahol az első napokban senki nem tájékoztatta állapotáról. Csak akkor figyeltek rá, amikor a folyosón sírva fakadt.
A szülés után a nő laboreredményei rosszabbodni kezdtek, az orvosok fertőzésre gyanakodtak, de a páciens csak akkor értesült a helyzetről, amikor már a műtőasztalon feküdt, és az utolsó pillanatban írták alá vele a beleegyező nyilatkozatot.
„Azt hittem, ilyen csak filmekben történik” – mesélte a nő, aki négyféle veszélyes baktériummal fertőződött meg, köztük az ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae-val, amely gyakran terjed kórházi környezetben.
Megalázó körülmények és tájékoztatás hiánya
Nem egyedi eset, hogy a betegeket nem tájékoztatják megfelelően a fertőzéseikről vagy kezelésükről. Több érintett arról számolt be, hogy méltatlan bánásmódban részesült a kórházi tartózkodása alatt.
Egy kerekesszékes kismama a saját vérében és magzatvizében ült órákig, mert a kórház nem volt akadálymentesítve. Egy ápoló még azt is mondta neki:
“Én nem engedném, hogy kerekesszékeseknek gyereke legyen.”
Egy másik betegnek életveszélyes kórházi fertőzése volt, de ezt senki nem közölte vele, és az egészségügyi rendszerből kellett saját magának kinyomoznia a diagnózist.
A betegjogi rendszer csődje
A betegek kiszolgáltatottságának csökkentésére már 2011-ben készítettek egy kormányzati tervet, de azóta sem történt jelentős változás. Az egészségügyi panaszokat kezelő betegjogi képviselők pedig sok esetben nem az érintettek oldalán állnak, hanem inkább a kórházak álláspontját közvetítik.
„Tulajdonképpen lebeszéltek arról, hogy bármit is tegyek” – mondta egy édesapa, aki betegjogi képviselőhöz fordult fia tragikus halála után.
Mi a megoldás?
A jogvédők szerint az orvosok túlterheltsége nagyban hozzájárul a problémához, de ez nem lehet kifogás arra, hogy a betegeket megfelelő tájékoztatás és emberi bánásmód nélkül kezeljék.
A kérdés az: mikor lesz valós változás, és hány embernek kell még feleslegesen szenvednie, mielőtt az egészségügyi rendszer végre elismeri és orvosolja ezeket a problémákat?
