Az előttünk álló évek alapjaiban változtathatják meg az egészségügyi rendszert Magyarországon is.
Az Európai Egészségügyi Adattér (EHDS) bevezetése lehetővé teszi a határokon átívelő betegadat-megosztást.
Ami nemcsak a betegek ellátását gyorsíthatja, hanem kutatások alapján életmentő felismerésekhez is vezethet.
Az EHDS megvalósítása azonban hatalmas kihívás. 2026-ra egységes keretrendszert kell létrehozni, 2029-re működnie kell az adatcserének, 2031-től pedig a kutatási célú adatfelhasználásnak is működnie kell. Magyarország jelenleg jó pozícióban van: az EESZT már most is megfelel az alapvető kritériumoknak.
A hazai digitális rendszerfejlesztések is folytatódnak. Az OKFŐ bemutatta azokat a kulcsrendszereket, amelyek segítik a betegellátást.
A Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) több mint 6100 szakrendelést kapcsol össze, az Ápolástámogató Rendszer (ÁTR) 26 millió tevékenységet rögzített, a VOIR pedig minden védőnő számára egységes dokumentációs keretet biztosít.
Nyártól a PharmaMagic rendszer is működni fog, ami a kórházi gyógyszerellátást szabványosítja.
A jövő egészségügyében a mesterséges intelligencia is kulcsszerepet kap. A kutatók már most is fejlesztenek olyan MI-alapú megoldásokat, amelyek PDF-ből vagy képi anyagokból elemeznek és rendszereznek adatokat.
A rendszer pilotprogramja sikeres volt a vastagbél- és prosztatadaganatok felismerésében, a cél pedig egy olyan eszköz, ami a betegágynál támogatja az orvost a döntéshozatalban.
A digitális reform nemcsak technológiai, hanem gazdasági és társadalmi szinten is érezhető változásokat hozhat.
Az élen járó országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a korszerű adatkezelés és az MI-alapú rendszerek valóban javítják az ellátás minőségét és gyorsaságát. Magyarország most dönti el, mennyire tud élni ezzel a lehetőséggel.
