A Beatles, Einstein és Edison neve is előkerül ebben a kérdéssorban, amely nagyot bukott jóslatokat és téves elméleteket idéz fel. A feladatok a tudomány, az orvostörténet és a technika ismert melléfogásai között váltanak, az étertől a kontinensvándorlás korai elutasításáig. Van benne zeneipari baklövés, félrement jövőkép és sokáig elfogadott magyarázat is, ezért nemcsak nevekre, hanem korszakokra és állításokra is figyelni kell.
Mit hitt a tudomány a 19. században az agyról?
Sokáig azt hitték, hogy az agysejtek nem képesek újranőni – ma már tudjuk, hogy neuroplaszticitás létezik.
Miért hitte sok tudós, hogy a Nap körül éter van?
A „fényéter” hipotézise csak a 20. század elején dőlt meg Einstein relativitáselméletével.
Ki állította, hogy a dinoszauruszok túl nehezek, hogy járni tudjanak?
Owen, aki a „dinoszaurusz” szót megalkotta, még nem értette pontosan az anatómiai felépítésüket.
Mit mondott a Decca Records a Beatlesről 1962-ben?
A lemezkiadó visszautasította őket – az egyik legnagyobb tévedés a zeneiparban.
Melyik híres tudós hitt abban, hogy a Föld üreges?
Halley szerint a Föld belsejében külön „mini-napok” és világok vannak.
Ki tagadta a kontinensvándorlás elméletét, mielőtt az bizonyított lett volna?
Wegener elméletét 50 évig kinevették, míg a lemeztektonika igazolta a helyességét.
Hirdetés
Mit hitt az orvostudomány a középkorban a betegségekről?
A „négy testnedv elmélete” szerint a betegségek az egyensúly felbomlásából származtak.
Ki állította, hogy „az emberi űrutazás örökre lehetetlen”?
Einstein is szkeptikus volt a rakétahajtás és űrutazás lehetőségeivel kapcsolatban.
Melyik híres feltaláló hitte, hogy a villanyáram „káros az egészségre”?
Edison az egyenáram híve volt, és hevesen támadta Tesla váltóáramát – ami ma a világ alapja.
Ki állította, hogy „a számítógépekből a jövőben legfeljebb öt darabra lesz szükség”?
A IBM elnöke, Thomas Watson 1943-ban alábecsülte a számítástechnika jövőjét.
