MagazinTudásbázis

Hogyan találnak haza a madarak? A vonulás irányát több jelből olvassák ki

A madarak nem csak „ösztönből” repülnek jó irányba: többféle támpontot használnak egyszerre. A fiatal madarak sok fajnál már a felnőttek segítsége nélkül is eljutnak a telelőhelyre, mert követik a fajukra és az adott költőpopulációra jellemző vonulási irányt.

Ha azt nézzük, mi segíti őket ebben, a válasz meglepően hétköznapi és mégis összetett. Tájékozódnak a földfelszín alapján, figyelik az égitesteket, érzékelik a Föld mágneses terét, és bizonyos helyzetekben a szél, a hangok vagy akár a szaglás is szerepet kaphat.

Miért segít a táj, ha a madár messzire repül?

A legegyszerűbb kapaszkodót a földfelszín adja. Tengerpartok, folyóvölgyek és hegyvonulatok mentén könnyebb tartani az irányt, mint teljesen egységes terepen. A tengeri madarak például a partvonalakat követik vonulásuk során.

Ez a tájékozódás különösen fontos tavasszal, amikor a költőhelyeket kell megtalálni. A fiatal madarak a kirepülés utáni felfedező mozgások során jegyzik meg a térbeli, tájképi jellemzőket, vagyis a környezetük mintázata később támponttá válik. Hogy pontosan mekkora szerepe van a tereptárgyaknak, azt még nem látni teljesen tisztán.

Milyen szerepe van a Napnak, a csillagoknak és a Hold fényének?

Az égitestek szintén fontos irányjelzők. A madarak a Napot, a csillagokat és a Holdról visszaverődő fényt is felhasználják, amikor tájékozódnak. Ez különösen sokat mond arról, hogy a vonulás nem egyetlen belső „térkép” működése, hanem több jelből összeálló rendszer.

Az egyik izgalmas jelenség, hogy az éjszaka vonuló madarak felhős, borús időben is haladnak tovább. A radarvizsgálatok ezt mutatták meg, vagyis akkor is úton vannak, amikor a csillagok nem látszanak. Ilyenkor más támpontokra támaszkodhatnak.

Mit tud a madár a mágneses térről, amit mi nem érzékelünk?

A Föld mágneses tere a tájékozódás egyik kulcsa lehet. Ez azért különösen érdekes, mert a felhős ég nem állítja meg a vonulást: a madarak akkor is képesek haladni, amikor a csillagos égbolt nem használható útjelzőként. A mágneses tér ilyenkor rejtettebb, de folyamatos segítséget adhat.

Az eddigiekből az látszik, hogy a madarak nem egyetlen módszerre hagyatkoznak. Egyik jel sem magában döntő minden helyzetben, inkább együtt működnek: a táj, az égbolt és a mágneses tér közösen adhatja meg azt az irányt, amelyet követni tudnak.

Mi jöhet még szóba a vonulás közben?

A szél irányának és hangjának érzékelése is segítheti a tájékozódást, és akár a szaglásnak is lehet szerepe. Ezek nem önálló, mindent eldöntő módszerek, inkább további kapaszkodók egy olyan út során, ahol a környezet apró jelei együtt számítanak.

Éppen ettől érdekes a madarak vonulása: nem egyetlen csodás képességről van szó, hanem több érzék és többféle jel összehangolt használatáról. A költőhely, a telelőhely és a köztes útvonal így nem puszta véletlenből talál egymásra, hanem jól felismerhető támpontok alapján.

/ 5.

Mazsola vagyok, a Bikuci alapítója és főszerkesztője. 2012 óta válogatom és szerkesztem a vicceket, mémeket és rejtvényeket. A célom, hogy a klasszikus és az új poénokból a legjobbakat hozzam el, hogy mindig legyen itt valami, ami megmosolyogtat.

Most ezeket olvassák a legtöbben

Vicc: – Gazsi! Gondolj egy számra! –

– Gazsi! Gondolj egy számra! – Megván. – Felezd meg! – Megván. – Most oszd el néggyel! – Megván. – Na mi jött ki? – Sön. – Te Gazsi, há melyik számra gondoltál? – Ájkengetnó…

nov 18, 2026

Vicc: – Gazsi! Gondolj egy számra! –

– Gazsi! Gondolj egy számra! – Megván. – Felezd meg! – Megván. – Most oszd el néggyel! – Megván. – Na mi jött ki? – Sön. – Te Gazsi, há melyik számra gondoltál? – Ájkengetnó…

nov 18, 2026
Megosztás