Atlantisz, Sherlock Holmes és a Titanic körüli történetek között kell eldönteni, mi legenda, és mi alapul valóságon. A kérdések híres alakokat, makacs történelmi mítoszokat és különös állításokat vesznek elő Rettegett Ivántól a Loch Ness-i szörnyig. Van köztük irodalmi egybeesés, félreértett népszerű kép és furcsa titkosszolgálati epizód is, ezért nem elég az ismerős sztori: azt kell érezni, mi hangzik hihetőnek és mi nem.
Létezett egy uralkodó, akit „Vérszomjas Iván”-nak hívtak.
Iván, orosz cár (1547–1584), valóban létezett, és „Rettegett Ivánként” ismert.
Az ember járt már a Mars felszínén.
Ember még nem járt a Marson; a bolygó felszínét eddig csak robotok és marsjárók kutatták.
A titokzatos atlantiszi város létezését régészek igazolták.
Atlantiszról nincs tudományos bizonyíték, Platón műveiben szerepel.
Sherlock Holmes valódi személy volt.
Sherlock Holmes Arthur Conan Doyle kitalált detektívje.
A Trojai faló története teljes egészében kitaláció.
A trójai háború története részben mítosz, részben régészeti alapokon nyugszik.
A „nindzsák” fekete ruhában, láthatatlanul mozogtak Japánban.
A nindzsák léteztek, de ruhájuk és módszereik eltértek a populáris képtől.
Hirdetés
Leonardo da Vinci működő tankot épített.
Leonardo da Vinci készített harcjármű-terveket, de működő tankot nem épített meg, és a kor technikájával ez nem is volt reálisan kivitelezhető.
A Loch Ness-i szörnyet több alkalommal is lencsevégre kapták.
A „bizonyítékok” hamisítványok vagy félreértett jelenségek.
A CIA egyszer kísérletezett irányítható macskák kémként való használatával.
Az „Acoustic Kitty” projekt valóban létezett, de kudarcba fulladt.
A Titanic elsüllyedését egy regény már évekkel előtte megjósolta.
Morgan Robertson „Futility” című 1898-as regénye meglepően hasonló történetet mesél.
