Az internetbankos csalásoknál a csalók nem a rendszert törik fel, hanem azt próbálják elérni, hogy Ön adja meg a belépési adatait vagy hagyjon jóvá valamit. A legfontosabb jel egyszerű: a bank soha nem kéri el a titkos adatait sem e-mailben, sem telefonon.
Ezért nem árt lassítani, ha sürgető üzenet, furcsa megfogalmazás vagy zárolással fenyegető levél érkezik. A csalók gyakran banki ügyintézőnek adják ki magukat, és azt akarják elhitetni, hogy azonnal lépnie kell.
Adathalászat: amikor a jóhiszeműséget használják ki
Az egyik leggyakoribb módszer az adathalászat. Ilyenkor telefonhívással vagy e-maillel veszik rá az embert, hogy maga mondja el az azonosítóját és a jelszavát. A cél az, hogy ezekkel be tudjanak lépni az internetbankjába, és pénzt utaljanak el onnan.
Gyanús minden olyan üzenet, amely tele van helyesírási hibával, rossz magyarsággal vagy furcsa szóhasználattal. Az is figyelmeztető jel, ha azonnali cselekvésre nyomnak, és közben zárolással vagy valamilyen előnnyel próbálnak rávenni a válaszra.
Ha telefonon keresik, és nem biztos a dologban, bontsa a vonalat, majd Ön hívja vissza a bankot a hivatalos honlapon szereplő számon. A kapott üzenetben lévő elérhetőséget ilyenkor ne használja.
SMS-kód, képernyőmegosztás, hamis oldal: itt csúszik félre a dolog
Előfordul, hogy a csalás egy visszaigazoló SMS körül forog. A telefonjára érkezik egy egyszer használatos kód, de nem mindegy, mire ad vele engedélyt. Lehet, hogy nemcsak belépést, hanem egy banki alkalmazás aktiválását vagy egy tranzakció jóváhagyását is jelenti. Ezért az SMS-t mindig végig kell olvasni, mielőtt a kódot bárhová beírná.
Különösen figyeljen arra, ha az üzenet átutalást jóváhagyó kódot kér. Ilyenkor szerepel benne a célszámla és az összeg is. Ha ez nem egyezik azzal, amit Ön szeretne jóváhagyni, ne adja meg a kódot.
A képernyőmegosztó csalás még tovább megy. Ilyenkor az elkövetők arra veszik rá az ügyfelet, hogy telepítsen valamilyen programot, például AnyDesket, RustDesket vagy TeamViewert, és ezzel hozzáférjenek az eszközéhez. A bank viszont soha nem kéri, hogy bármilyen alkalmazást telepítsen, azon keresztül lépjen be, vagy ott hagyjon jóvá tranzakciót.
Ha ilyesmit kérnek, az önmagában elég ok a gyanúra. Ilyenkor ne hagyja jóvá a tranzakciót, és jelezze az esetet a bankjának, szükség esetén a rendőrségnek is.
Hamis honlappal is el lehet csalni az adatokat. Ezek az oldalak sokszor megtévesztően hasonlítanak a valódi banki felületre: ugyanaz a logó, színvilág, elrendezés, menürendszer. Belépés előtt mindig nézze meg a böngészőben a lakat ikont és a https kapcsolatot, és a címet is ellenőrizze, mert már egyetlen betű eltérése is sokat számít.
Az internetbank bejelentkező felületére inkább maga írja be a címet, ne e-mailben kapott linkre kattintson. Ha a levél szokatlan, nem várt, idegen nyelvű vagy furcsán van megfogalmazva, az külön figyelmeztetés.
Linkkel is megpróbálhatnak rosszindulatú programot telepíteni a gépre. Ezek kiiktathatják a védelmet, lehallgathatják a bejelentkezési adatokat, és továbbíthatják azokat a csalóknak. Ha utólag derül ki, hogy egy megtévesztő üzenetre válaszolva már megadta az azonosítóját vagy jelszavát, mihamarabb tiltassa le az adatokat, és kérjen tájékoztatást a pénzügyi intézményétől.
Ha bizonytalan egy hívásban, SMS-ben vagy linkben, inkább ne adjon meg semmit, és a bankot csak a hivatalos elérhetőségén keresse meg. Ha már adatot adott meg, a gyors jelzés sokat számít.
