Menza, piros pont, nagyszünet és puskázás: a régi iskolai hétköznapok ismerős szavai és szokásai kerülnek elő ebben a nosztalgikus sorban. A kérdések a menzás paradicsomlevestől az aulában tartott gyűlésekig több olyan emléket idéznek fel, amely sokaknak azonnal beugrik. Közben nemcsak kifejezések jelentésére kell emlékezni, hanem arra is, hogyan nézett ki egy átlagos tanítási nap, a tízóraitól az év végi bizonyítványosztásig.
Mi volt jellemző az iskolai menzán felszolgált „paradicsomlevesre”?
A klasszikus menzás paradicsomleves ikonikus betűtésztával és néha fahéjjal készült.
Melyik nap volt jellemzően az „úszás” nap az iskolai órarendben?
Sok iskolában szerdán volt az úszásóra, de természetesen ez intézményenként eltérhetett.
Mit jelentett az iskolai „puskázás”?
A „puska” az iskolai szlengben olyan jegyzet, amit dolgozat alatt titokban használtak.
Mi volt a „menzai klasszikus” második fogás pénteken?
A pénteki húsmentes napokon gyakori volt a rántott hal menzás változata.
Melyik tanóra volt gyakran „aulában” tartva?
Az aulában általában közösségi események, ünnepségek vagy osztályfőnöki órák zajlottak.
Mit jelentett a „piros pont”?
A piros pont a jó viselkedést, példás teljesítményt jutalmazta – volt, ahol matricával helyettesítették.
Hirdetés
Melyik szünet volt a leghosszabb tanítási nap közben?
A nagyszünet általában 15–20 perces volt, gyakran tízórai étkezésre is ezt használták.
Mi volt gyakori iskolai „büntetés”?
A sokszoros másolás („Nem beszélgetek órán.”) tipikus fegyelmezési forma volt.
Mi volt a „tízórai”?
A tízórai a reggeli és az ebéd közti étkezés volt – gyakran szendvics, alma vagy kifli.
Melyik napon adták általában a bizonyítványt év végén?
A tanévet általában szombaton zárták, ünnepélyes bizonyítványosztással.
