Kotyolás, kiszehajtás, Luca napja és pünkösdölés is előkerül ezekben a kérdésekben, magyar ünnepi népszokásokkal. A feladatok azt nézik, melyik szokás mihez kötődött, milyen tilalom vagy jókívánság tartozott hozzá, és mikor került rá sor az év során. Húsvéti hiedelmek, nagypénteki szokások és az aprószentek napjához kapcsolódó emlékek is felbukkannak, így főleg a régi paraszti ünneprend ismerete számít.
Milyen eseményhez köthető a „terményáldás”?
A terményáldás a betakarítás végén történt, hálát adva az év terméséért.
Mit szoktak „kotyolni” a gyerekek húsvét előtt?
A kotyolás a Dunántúlon volt szokás, ahol a gyerekek termékenységet, bőséget kívántak a gazdának, miközben zajt keltettek.
Milyen állatra mondták, hogy Luca napján nem szabad fonni, mert megharagszik?
A néphit szerint Luca napján a tyúk nem tojik, ha fonással zaklatják a nap szentségét.
Melyik népszokásban járnak pünkösdi királyt választani?
A pünkösdölés része a pünkösdi király választása, amely ügyességi próbákon alapult.
Mire szolgált a kiszehajtás szokása?
A kiszebábu elűzése a hideg évszaktól való búcsút, a tavasz hívását jelképezte.
Melyik szokás során volt fontos a „guzsalyas” helyszíne?
A guzsalyas, azaz fonóház, a lányok és legények esti összejövetele volt, ahol a munkát társalgás és udvarlás kísérte.
Hirdetés
Mit helyeztek húsvétkor az állatok alá, hogy „jól tojjanak”?
A piros tojás mágikus erővel bírt, a termékenység és az élet szimbóluma volt.
Melyik napon volt tilos kenyeret sütni, mert „megfeketedik”?
Nagypénteken sok helyen tartózkodtak a sütéstől, mivel aznap a gyászt ünnepelték.
Mi a „kalácsban köszöntés”?
Az újévi kalácsban köszöntés során kenyérrel vagy süteménnyel kívántak bőséget és szerencsét.
Melyik népi hagyomány szerint jelent szerencsét az első vendég újév napján?
Aprószentek napján (dec. 28.) a jókívánságokat hordozó gyerekek jártak házról házra, ők hozták a szerencsét.
