Mai névnap

Mai névnap – szeptember 30.: Jeromos és Hunor

Mai névnap: szeptember 30-én Jeromos és Hunor nevű ismerőseinket köszönthetjük Magyarországon. Akik azt szeretnék megtudni, milyen névnap van ma, azoknak érdemes azt is tudniuk, hogy a két férfinév egészen eltérő nyelvi és kulturális háttérből érkezett a magyar névkincsbe, ezért eredetük különösen érdekes összevetést kínál. A Jeromos görög eredetű, latin közvetítéssel meghonosodott név, míg a Hunor a magyar eredetmondában Hunor és Magor történetéhez kapcsolódó régi személynév.

Névnapok és hagyományok

Jeromos névnapja

Szeptember 30. Szent Jeromos egyházi emléknapja; a bibliafordító és egyházatya a hagyomány szerint 420-ban ezen a napon halt meg Betlehemben. A név magyar naptári jelenlétét ez a keresztény kapcsolat alapozta meg. A hazai névnapi szokások szerint a Jeromosokat személyes jókívánsággal, virággal vagy kisebb ajándékkal szokás felköszönteni.

Hunor névnapja

A Hunor szeptember 30-án szerepel az aznapi magyar névnapi névsorban. Ünneplése a világi magyar névnapi szokásrendhez illeszkedik: a családtagok, barátok és munkatársak személyesen, telefonon vagy üzenetben köszönthetik viselőit. Bár kulturális gyökerei régiek, a név a mai naptárakban és a kortárs névadásban egyaránt jelen van.

Nevek jelentése és eredete

A Jeromos név jelentése és eredete

A Jeromos a görög Hierónümosz névből származik, és latin közvetítéssel, a Hieronymus alakon keresztül került számos európai nyelvbe. Elemei a görög hierosz, vagyis „szent”, valamint az onoma, azaz „név” szavakhoz kapcsolódnak. Széles körben elfogadott jelentése ezért „szent nevű”, illetve „szent név”.

A Hunor név jelentése és eredete

A Hunor a magyar személynévkincs régi rétegéhez tartozó férfinév, amelynek közismertségét a Hunor és Magor alakjához kapcsolódó eredetmonda őrizte meg. A név távolabbi nyelvi eredetéről több magyarázat ismert, eredeti közszói jelentése azonban nem tekinthető egységesen eldöntöttnek, ezért biztos jelentés nem adható meg.

A nevek gyakorisága

A Jeromos név gyakorisága

A Jeromos Magyarországon hagyományos, de mindig ritkán választott férfinévnek számított. Egyházi és művelődéstörténeti ismertsége jóval nagyobb, mint a tényleges névadási gyakorisága. A mai gyermeknemzedékben sem tartozik az elterjedt keresztnevek közé, így viselői rendszerint kevés azonos nevű emberrel találkoznak.

A Hunor név gyakorisága

A Hunor hosszú kulturális múltja ellenére a modern magyar névadásban különösen a 20. század vége óta vált láthatóbbá. Az újabb nemzedékekben lényegesen gyakoribb, mint az idősebb korosztályokban. Népszerűségét erősíthette magyar mondai kapcsolata és rövid, könnyen felismerhető hangalakja, pontos rangsor azonban évről évre változhat.

A nevek helye a magyar kultúrában

A Jeromos név a magyar kultúrában

A Jeromos név elsősorban Szent Jeromos révén kapcsolódik a magyar keresztény műveltséghez. Az egyházatya a latin nyelvű Vulgata létrejöttének meghatározó alakja volt, ezért a bibliafordítás, a tudós szerzetesi élet és az írásmagyarázat jelképes személyévé vált. Alakja templomi képeken, oltárokon és egyházi műalkotásokon is megjelenik.

A Hunor név a magyar kultúrában

Hunor a magyar eredetmondai hagyomány egyik központi alakja. A középkori krónikák Hunor és Magor történetével, valamint a csodaszarvas üldözésével magyarázták a hunok és a magyarok legendás eredetét. Ez nem történeti beszámolóként, hanem a közösségi eredettudatot formáló mondaként vált a magyar kultúra meghatározó részévé.

Híres emberek

Ismert Jeromos nevű személyek

A név legismertebb történelmi viselői között olyan vallási gondolkodót találunk, akinek működése az európai reformmozgalmak történetéhez kapcsolódik.

Ismert névviselők:

  • Prágai Jeromos – cseh teológus és reformátor, Husz János követője

Ismert Hunor nevű személyek

A Hunor névnek a kortárs magyar közéletben is van széles körben ismert viselője.

Ismert névviselők:

  • Kelemen Hunor – erdélyi magyar politikus és író, az RMDSZ elnöke

A nevek a nagyvilágban

A Jeromos név a nagyvilágban

A Jeromos görög alapja a keresztény Európában latin közvetítéssel terjedt el. Emiatt számos nyelvben kialakult hagyományos formája; ezek nem pusztán hasonló hangzású nevek, hanem ugyanannak a névcsaládnak a tagjai, és több országban ma is használatosak.

Nemzetközi változatok:

  • Jérôme – francia
  • Jerome – angol
  • Hieronymus – latin és német hagyományú
  • Girolamo – olasz
  • Jerónimo – spanyol

Érdekességek

Érdekességek a Jeromos névről

A nyugati képzőművészetben Szent Jeromos gyakori jelképe az oroszlán: egy középkori legenda szerint kihúzott egy tövist az állat mancsából. Sokszor vörös bíborosi öltözetben is ábrázolják, noha az ókorban a bíborosi tisztség még nem létezett későbbi formájában; a ruházat tudósi és egyházi tekintélyét jelképezi.

Érdekességek a Hunor névről

A HUNOR a magyar űrhajósprogram elnevezése, egyúttal az angol Hungarian to Orbit kifejezésből alkotott betűszó. Az írásmód és a keletkezés módja tehát eltér a személynévétől, a rövidítés mégis pontosan egybeesik a Hunor név nagybetűs alakjával, így modern tudományos környezetben is felismerhető magyar kulturális utalást alkot.

Nevek az irodalomban és filmekben

A Hunor név az irodalomban és filmekben

Arany János Buda halála című művének hatodik éneke, a Rege a csodaszarvasról Hunort az ősi eredetmonda egyik főalakjaként jeleníti meg. A költemény a csodaszarvas üldözésének történetét a magyar irodalmi és iskolai kánon egyik legismertebb részévé tette, így Hunor alakja nemcsak a krónikákból ismert.

A Jeromos és a Hunor két eltérő névtörténeti réteget képvisel: az előbbi a görög–latin keresztény névadás nemzetközi öröksége, az utóbbi pedig a magyar eredetmondai hagyományhoz szorosan kötődő régi személynév. Közös bennük, hogy férfinévként régóta jelen vannak a magyar kulturális emlékezetben, miközben mai gyakoriságuk és nemzetközi használatuk jelentősen különbözik. Szeptember utolsó napja így egy világszerte sok alakban ismert és egy különösen magyar kötődésű nevet kapcsol össze. Ha van Jeromos vagy Hunor az ismeretségi körünkben, ma egy személyes üzenettel vagy telefonhívással is felköszönthetjük.

/ 5.

Mazsola vagyok, a Bikuci alapítója és főszerkesztője. 2012 óta válogatom és szerkesztem a vicceket, mémeket és rejtvényeket. A célom, hogy a klasszikus és az új poénokból a legjobbakat hozzam el, hogy mindig legyen itt valami, ami megmosolyogtat.

Most ezeket olvassák a legtöbben

Megosztás