Kökény Attila arról beszélt, hogy nem hiúságból feküdt kés alá: évtizedeken át emlőmegnagyobbodással küzdött, és csak a műtét után szabadult meg a szégyenérzettől. Az énekes szerint a beavatkozás az egészségét szolgálta, nem a külsejét.
Éveken át titkolta a problémáját
Kökény Attila elmondta, hogy serdülőkorában kezdtek megnőni a mellmirigyei, később pedig egyre több zsír rakódott rájuk. Sokáig azt remélte, hogy a gond magától elmúlik, de ez nem történt meg. A probléma nemcsak lelkileg viselte meg, hanem fizikailag is: fájt a melle, egy póló vagy ing is kidörzsölte.
Az énekes azt is felidézte, hogy a szégyenérzet miatt a strandolás sem volt könnyű számára. Nem szeretett mások előtt levetkőzni, gyakran törölközőt terített a nyakába, hogy eltakarja a mellét, és azt élte meg, mintha mindenki őt figyelné. Harmincéves korában jutott el odáig, hogy orvoshoz forduljon.
„Életem egyik legjobb döntése”
Végül plasztikai sebész segítségét kérte. Nem azért, hogy szebb legyen, hanem azért, hogy egyszer s mindenkorra maga mögött hagyja a problémát. Az első műtét után még korrekcióra is szükség volt, a második beavatkozás azonban végleg megoldotta a gondot. Kökény Attila szerint amikor utána belenézett a tükörbe, az felszabadító érzés volt.
Az énekes ma már úgy látja, élete egyik legjobb döntése volt a műtét, és azt is bánja, hogy nem kért hamarabb segítséget. Szerinte rengeteg szenvedéstől megkímélhette volna magát, ha előbb orvoshoz fordul.
A külsején viszont hiúságból semmit sem változtatna. Több megkeresést is kapott klinikáktól, hogy ingyen eltüntetik a ráncait vagy a szeme alatti karikákat, de ezt elutasítaná. Úgy fogalmazott, számára az egészség fontosabb annál, mint ki mit gondol, és jól van a korának megfelelően a ráncaival együtt is.
