A láz önmagában nem betegség, hanem a szervezet válasza: 38 Celsius-foktól beszélünk róla, 37 és 38 fok között pedig hőemelkedésről. A legfontosabb kérdés az, hogyan mérje helyesen, és mikor kell orvost keresni.
A testhő emelkedése az agyban található hipotalamusz működéséhez kötődik. Ez az a szabályozó központ, amely a hőtermelés és a hőleadás egyensúlyát eltolja. Ilyenkor a hajszálerek összehúzódnak, az izmok munkája megváltozik, és remegés is jelentkezhet. A pulzusszám nőhet, a folyadék- és sóveszteség pedig számottevővé válhat, mert a magasabb testhőmérséklet erősebb párologtatást okoz.
Hogyan kell jól mérni a lázat?
Lázmérésre többféle eszköz használható: a folyadékos hőmérőtől a digitális készüléken át az érintés nélkül mérő infravörös hőmérőig. A lényeg, hogy az ismételt mérést mindig ugyanott végezze: fülben, szájban, hónaljban vagy végbélben. Ha egyik alkalommal így, máskor úgy mér, a számok nem lesznek összevethetők.
Más határérték számít attól függően, hol méri a hőmérsékletet. Hónaljban 37,2, szájban 37,5, végbélben 38 Celsius-fok fölött beszélünk hőemelkedésről, illetve lázról. Arra is figyelni kell, hogy a mérés a megadott idő előtt ne szakadjon meg, mert abból hibás érték lesz.
Mikor elég a pihenés, és mikor kell orvos?
A láz leggyakrabban vírusos vagy bakteriális fertőzésekhez, illetve az ezekhez társuló gyulladásokhoz kapcsolódik. Előfordulhat koronavírus-betegség, influenza, nátha, fül-, arcüreg- vagy homloküreg-gyulladás, húgyúti fertőzés, tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás vagy elfertőződött sérülés mellett is. A láz menete is sokfélén alakulhat: lehet vissza-visszatérő, állandó, vagy nagyokat ingadozó, az utóbbi súlyos sürgősségi állapotra utalhat.
A tüneti csillapításra recept nélkül kapható lázcsillapító és vizes borogatás is szóba jöhet, de a kiváltó ok kezelése a döntő. Általában akkor indokolt a lázcsillapítás, ha a testhő 39 Celsius-fok fölé emelkedik, ha a láz hosszabb ideje tart, vagy ha a beteg közérzetét erősen rontja. Szívbetegség esetén a pulzusszám-emelkedés miatt korábban is szükség lehet rá.
Otthon sokat számít a bőséges folyadék, a kellemes hőmérsékletű szoba, a laza ruha és a pihenés. A túlzott bebugyolálás csak tovább növeli a hőterhelést. Szükség esetén állott vizes borogatás tehető a homlokra, a csuklóra vagy a bokára, tartósan magas láznál pedig hűtőfürdő is alkalmazható.
Van néhány helyzet, amikor nem szabad várni: csecsemőknél és kisgyermekeknél a tarkó- vagy nyakmerevség, a többszöri hányás, a folyadékfogyasztás megtagadása és a feltűnő aluszékonyság sürgős orvosi ellátást igényel. Három hónaposnál kisebb gyermeknél pedig minden lázas állapot orvosi beavatkozást kíván.
Ha a láz visszatérő, erősen ingadozó, vagy rossz általános állapot társul hozzá, érdemes mielőbb orvost hívni.
