Egészség és életmódMagazin

Miért érzi magát minden reggel kifacsarva? A kiégés jelei, amiket sokan félreértenek

A kiégés nem egyik napról a másikra jön, és nem is csak a munkahelyen kezdődik. Tartós stressz, reggeli kimerültség, ingerlékenység, visszahúzódás vagy az az érzés, hogy amit teszünk, már nem számít, mind figyelmeztető jel lehet. A jó hír: a terhelésen lehet fogni, még mielőtt teljesen elfogy az ember.

Sokáig úgy kezelték a kiégést, mint tipikus munkahelyi problémát, de ma már világos, hogy az élet bármely területén megjelenhet, ahol túl sokáig gyűlik a krónikus stressz. Előfordulhat egyedül gyermeket nevelő szülőnél, beteg hozzátartozót ápoló családtagnál, vizsgák előtt álló egyetemistánál, önkéntesnél vagy akár olyan helyzetben is, amelyből valaki nem tud vagy nem mer kilépni.

A kiégésnek három fő arca van: érzelmi kimerültség, cinizmus vagy elzárkózás, és csökkent hatékonyságérzet. Az érintett fáradt, eltávolodik az emberektől vagy a feladatoktól, közben pedig egyre inkább úgy érzi, hogy a próbálkozása nem sokat ér. Ehhez gyakran fejfájás, emésztési panaszok, alvászavar, étvágyváltozás, motivációvesztés és a koncentráció romlása is társul.

Mi segíthet, ha már túl sok lett a teher?

1. A gondolkodás rendezése sokszor az első kapaszkodó. A kognitív viselkedésterápia segít észrevenni azokat az automatikus mondatokat, amelyek nem tények, csak a kimerültségből születő gondolatok. Ilyen lehet például: „soha nem leszek elég jó”. Ha ezek helyére reálisabb nézőpont kerül, már könnyebb mozdulni.

2. A tudatos jelenlét, vagyis a mindfulness is sokat adhat. Nem kell hozzá hosszú, ünnepélyes gyakorlat: napi 5–10 perc légzésfigyelés, egy rövid séta telefon nélkül vagy egy nyugodt kávézás is segíthet lelassítani a túlpörgést.

3. A testet sem lehet kihagyni a képletből. A mozgás és az étkezés együtt számít. Nem az intenzív edzés a kulcs, hanem a rendszeresség: jóga, úszás, tánc vagy akár egy napi séta is belefér. Az omega-3 zsírsavakban és friss zöldségekben gazdag étrend támogatja az agyműködést, a túl sok cukor és koffein viszont rátehet egy lapáttal a feszültségre.

4. Az alvásnál nemcsak az számít, hogy mennyit alszunk, hanem az is, hogy milyen ritmusban. Az éjszakai 7–9 óra a cél, de legalább ennyire fontos, hogy nagyjából ugyanabban az időben feküdjünk és keljünk. Lefekvés előtt egy órával már érdemes félretenni a telefont, a hálószobát pedig sötéten és csendesen tartani. Az alkohol ugyan segíthet elaludni, de az alvás minőségét rontja.

Hol kezdődik a valódi tehermentesítés?

5. Sokszor nem a feladatok száma a fő baj, hanem az, hogy nincsenek határok. Aki minden kérésre igent mond, hamar túlterheli magát. Segíthet, ha munkaidő után kikapcsoljuk az értesítéseket, nem az asztal mellett ebédelünk, és napközben rövid szüneteket tartunk. Ezeket a kis megállókat lehet „oázis pillanatoknak” is nevezni.

6. A naplóírás egyszerű, mégis hasznos eszköz lehet. Nem kell szépen fogalmazni; elég néhány mondat arról, mi volt nehéz, és mi ment jól. Már ennyi is segíthet tisztábban látni, hol szorul meg leginkább a nap.

7. A közeli emberi kapcsolatok külön támaszt adnak. Az elszigetelődés ilyenkor különösen rossz irány, mert épp az a háttér gyengül meg, amely átsegíthetne a nehezebb időszakon. A rendszeres kapcsolódás ezért nem mellékes, hanem a teher csökkentésének része.

Az első lépés általában a legegyszerűbb: reggel pár perc csend vagy séta, napközben rövid szünetek és tudatos ebéd, este pedig a képernyők időben való kikapcsolása. Ha a kimerültség már hetek óta nem enyhül, érdemes orvossal beszélni róla.

/ 5.

Mazsola vagyok, a Bikuci alapítója és főszerkesztője. 2012 óta foglalkozom online tartalmak válogatásával és szerkesztésével, elsősorban a humor, a viccek, a mémek és a rejtvények világában. Főszerkesztőként a Bikuci tartalmi irányvonaláért és szerkesztői…

Most ezeket olvassák a legtöbben

Megosztás