A fogyasztói hitelnél a kamat nem attól mozdul, hogy a bank kedve úgy tartja. A szerződésben szereplő kamatperiódus, referencia-kamatláb és kamatfelár dönti el, mikor és milyen alap szerint változhat a törlesztő.
Az etikus bankrendszerként ismert szabályozás azért került előtérbe, mert átláthatóbbá teszi a fogyasztói hitelszerződések kamatának alakulását. A vonatkozó előírásokat 2015. február 1-jétől kell alkalmazni a magánszemélyek nem üzleti célú hitelére, kölcsönére és pénzügyi lízingszerződésére. Aki ezeket a fogalmakat érti, könnyebben látja, mikor lehet rögzített a kamat, és mikor változhat.
Mi számít fixnek, és mi már változó kamat?
Rögzített, vagyis fix hitelkamatnak az számít, amelyet a szerződés megkötésekor százalékosan meghatároznak, és ez a teljes futamidőre vagy annak egy részére szól. Csak arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre a szerződésben ténylegesen megadták a százalékos mértéket.
A változó hitelkamat minden olyan kamat, amely nem minősül rögzítettnek. Ennél a kamat mértéke kamatperiódusonként módosulhat. A kamatperiódus az a szerződésben meghatározott időszak, amely alatt a hitelező nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni a kamatot. Ez lehet például 3, 4 vagy 5 év.
Ez a különbség sokszor többet számít, mint elsőre látszik. Nem ugyanaz, ha a kamat a futamidő végéig ugyanaz marad, vagy csak bizonyos időszakokra rögzítik.
Mihez kötődik a kamat változása?
A változó kamat rendszerint referencia-kamatláb és kamatfelár együttese. A referencia-kamatláb nyilvánosan hozzáférhető, mindenkori irányadó kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása. Devizanemtől függően ez többnyire BUBOR, LIBOR vagy EURIBOR.
A kamatfelár a referencia-kamatlábon felüli kamatrész, vagyis a hitelkamat és a referenciakamat különbsége. Vagyis nem elég csak a referencia értékét figyelni, azt is látni kell, mekkora plusz kerül rá.
Van még néhány olyan fogalom, amely sok szerződésben előkerül. A referenciahozamot az ÁKK Zrt. számítja több futamidőre, 3, 6 és 12 hónapra, valamint 3, 5, 10 és 15 évre az elsődleges forgalmazók árjegyzéseiből. A kamatváltoztatási mutató és a kamatfelár-változtatási mutató pedig olyan, nyilvánosan elérhető viszonyszám, amely a refinanszírozási költségekhez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, a hitelezőtől független változásokat fejezi ki. Ezek módszertanát az MNB teszi közzé.
A fogyasztói árindex szintén gyakran előforduló kifejezés. Ez a háztartások átlagos fogyasztására jellemző mutató, és a fogyasztói árak időbeli alakulását mutatja meg, jellemzően egy évre vonatkozóan.
Mire érdemes először ránézni a szerződésben?
Először azt kell megkeresni, hogy a kamat fix-e vagy változó, és ha változó, mihez kötött. Utána jön a kamatperiódus hossza, majd az, hogy a kamatfelár külön szerepel-e a referencia-kamatláb mellett. A THM azt mutatja meg, hogy a teljes hiteldíj éves alapon a hitel teljes összegéhez képest mekkora arányt képvisel százalékban.
Nem árt azt sem megnézni, van-e rendelkezésre tartási díj. Ez a hitelszerződésben rögzített hitelösszeg még fel nem használt részére felszámított díj, vagyis a pénz készenlétben tartásának ára. Így a költség nem csak a kamatból állhat.
Aki ezeket a pontokat végignézi, könnyebben megérti, mikor és mi alapján változhat a törlesztés. Ha a szerződésben nem világos, mire épül a kamat, érdemes rákérdezni még aláírás előtt.
