Ha napok óta erős a szél, annak most főleg az az oka, hogy hetek óta a nyugat–keleti, vagyis zonális áramlás az uralkodó Európa fölött. Ilyenkor a hideg és a meleg levegő nem keveredik jól, a ciklonok pedig gyorsan megerősödnek és kelet felé sodródnak.
Ebből lesz az a tartósan szeles helyzet, amelyet sokan csak úgy éreznek: mintha ugyanaz a szélnap ismétlődne újra és újra. A gyors mozgású ciklonok viharos lökéseket hoznak, és a szárazföldön is megérezzük őket.
Miért húzódik el ennyire a szeles idő?
Az észak-atlanti térségben már hetek óta ez a légköri felállás a meghatározó, és az előrejelzések szerint február nagy részében is marad. Nem az észak–déli áramlás dominál, hanem a nyugat–keleti. Ez a helyzet kedvez annak, hogy az Atlanti-óceánon kialakuló ciklonok a hideg és a meleg levegő határán gyorsan megerősödjenek.
Magyarországon ilyenkor sokszor nem is maga a ciklonközpont okozza a gondot, hanem a hozzá tartozó front és az erős áramlás. Volt olyan eset is, amikor a Dél-Dunántúlon a front előoldalán kialakuló erős délnyugati szélhez kötődtek a legnagyobb károk.
Mi az a viharciklon?
Viharciklonnak azokat a ciklonokat nevezik, amelyek 24 óra alatt legalább 24 hPa-tal mélyülnek. Ezek többnyire az óceán felett, esetleg az északnyugati országok térségében alakulnak ki. Magyarországot általában nem a központjuk éri el, hanem a hosszan elnyúló hidegfrontjuk.
Ha a központ közelebb kerülne, a helyzet sokkal súlyosabb lenne. Ilyenkor nálunk többnyire a frontális rendszer és az ahhoz kapcsolódó viharos szél okozza a gondot.
Miért nem ugyanaz a viharciklon és a hurrikán?
A két jelenséget sokan összekeverik, pedig nem ugyanarról van szó. A viharciklon mérsékelt övi jelenség, és főleg télen, tavasszal fordul elő. A hurrikán trópusi képződmény, inkább nyáron és ősszel alakul ki.
A viharciklonokban a 200 km/h feletti szél már kiugróan erősnek számít, a hurrikánoknál pedig a 3-as fokozat körül kezdődik ez a nagyságrend. Hurrikánok közvetlenül nem érik el hazánkat; legfeljebb úgy, hogy egy trópusi rendszer átalakul és beleolvad egy mérsékelt övi ciklonba.
A különbség a kialakulás feltételeiben is benne van. A viharciklonhoz erős magassági futóáramlás és bizonyos mértékig hideg levegő kell, a hurrikánhoz pedig meleg tengerfelszín és gyenge magassági szelek. Ezért nem érdemes a kétféle vihart egy kalap alá venni.
Most inkább azokra a mérsékelt övi viharokra kell figyelni, amelyek ténylegesen érintik a térségünket. Ha a szél napok óta nem akar csillapodni, már egyértelmű jel, hogy nem egyszeri széllökésről van szó, hanem tartós ciklonális helyzetről. Ha ez a helyzet szokatlanul erős károkat okoz, érdemes meteorológussal vagy a veszélyjelzést követő szakmai tájékoztatással is beszélni.
