A földrengést nem lehet percre pontosan előre megmondani, viszont sok mindent lehet róla érthetően elmondani: mi okozza, mit jelent a magnitúdó, és miben más az intenzitás. Ha ezt a három dolgot tisztán látja, a hírekből is könnyebb eligazodni.
A földrengésekkel a szeizmológia foglalkozik, magyarul földrengéstudomány. Ez a geofizika egyik ága, amely a rengéseket, azok rögzítését és a Föld belső szerkezetét vizsgálja. Ennek a munkának köszönhetően sikerült jobban megérteni, hogyan keletkeznek a rengések, és a bolygó belsejéről is többet tudunk.
A földrengésjelző műszer a szeizmográf. Ez a talajelmozdulás nagyságát rajzolja vagy rögzíti az idő függvényében, régebben papírszalagra, ma már szinte mindig digitálisan.
A rengések legnagyobb részét törési felületek mentén elmozduló kőzetblokkok okozzák. Kisebb részük vulkánkitörésekhez vagy föld alatti üregek beomlásához kötődik.
Miért nem megy az előrejelzés?
Bár sok kutató dolgozik rajta szerte a világon, megbízható előrejelzés eddig nem született. Az egyik gond az, hogy a mélyben uralkodó kőzetfeszültségeket és a mozgáshoz szükséges összes adatot nem tudjuk elég pontosan mérni, jelenleg főként a felszínen van erre lehetőség. A tudomány mai állása szerint legfeljebb azt lehet megbecsülni, hogy egy adott időszakban milyen valószínűséggel pattanhat ki egy adott méretű rengés egy adott területen.
Ezért a földrengésről inkább kockázatként érdemes gondolkodni, nem biztos időpontról. Aki ezt érti, annak a hangzatos, biztosnak tűnő jóslatok kevésbé tudnak félrevezetők lenni.
Mit mutat a magnitúdó, és mit az intenzitás?
A magnitúdó a rengés során felszabaduló energia nagyságát fejezi ki. A mérésére a Richter-skála szolgál, amely logaritmikus: ha két rengés között egy egységnyi különbség van, az körülbelül harmincszoros energiadifferenciát jelent. Az ismert legnagyobb földrengések magnitúdója nagyjából 9 körül van, egy asztalról leeső tégla által keltett földmozgásé pedig körülbelül -2.
Az intenzitás ezzel szemben azt mutatja meg, hogy egy adott helyen milyen hatása volt a rengésnek az emberekre és az építményekre. Ezt ma a 12 fokozatú EMS-skálán adják meg. Az épületek sérülésére már az V-nél nagyobb intenzitásnál számítani lehet.
A két fogalom nem ugyanaz: a magnitúdó a rengés erejét írja le, az intenzitás pedig azt, hogy hol mit éreztek belőle. Ugyanaz a rengés egy egész térségre nézve azonos magnitúdójú lehet, miközben az intenzitása helyről helyre változik.
Ide tartozik még két fontos szó. A hipocentrum a földrengés kipattanási helye, az epicentrum pedig a földfelszínnek az a pontja, amely közvetlenül fölötte van. A károk többnyire az epicentrum közelében a legsúlyosabbak.
A nagyobb rengéseket utórengések is követhetik, akár több száz vagy ezer is. Ezek kisebbek, de a már megrongált épületekben további kárt okozhatnak.
Mi a teendő, ha reng a föld?
Rengés közben nem szabad elhagyni az épületet, és akkor sem jó ötlet bemenni valahová. Ilyenkor történik a legtöbb sérülés: ledőlhet a kémény, lehullhat a vakolat, betörhet az üveg. Bent maradva kerülje az ablakokat, az üvegeket, a könyvespolcokat és minden olyan tárgyat, ami leesve megsebezheti. Menedékként az asztal alatti hely vagy az ajtókeret jöhet szóba.
Szabadban a legfontosabb, hogy minél messzebb kerüljön az építményektől, fáktól és elektromos vezetékektől. A rengés után zárja el a gáz- és elektromos készülékeket, és készüljön fel utórengésekre. Az erősen sérült épületet minél hamarabb el kell hagyni.
Magyarországon is volt már súlyos földrengés: Komáromban 1763. június 28-án egy erős rengés a város egyharmadát elpusztította, és 63 ember halt meg. Hazánkban időnként ma is előfordulnak rengések, ezért ha egy épület erősen megsérült, érdemes szakemberrel is beszélni.
