A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) azonnali hatállyal elbocsátotta Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnököt – derült ki Magyar Péter legfrissebb Facebook-bejegyzéséből.
A Tisza Párt elnöke szerint a döntés politikai nyomásra született, miután Ruszin-Szendi kritikát fogalmazott meg a Magyar Honvédséggel kapcsolatban.
Politikai döntés vagy szakmai indok?
Ruszin-Szendi Romulusz 2021 óta oktatott az egyetemen, azonban a közszolgálati jogviszonyát az egyetem vezetése azonnali hatállyal megszüntette. Magyar Péter szerint az elbocsátás nyilvánvaló politikai döntés, amelynek hátterében az áll, hogy Ruszin-Szendi csatlakozott a Tisza Párthoz, és szakértőként bírálta a honvédség működését.
“Itt tartunk 2025-ben Magyarországon: Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a hazaáruló kijelentései után ugyanazon egyetem Tanácsadó Testületének elnöke maradhatott, de a volt vezérkari főnököt azonnal eltávolítják, mert jobbító szándékú kritikát fogalmazott meg” – írta Magyar.
A hivatalos indoklás
Az NKE vezetése az elbocsátást azzal indokolta, hogy Ruszin-Szendi Romulusz egy február 15-én tartott nyilvános rendezvényen olyan kijelentéseket tett a Magyar Honvédségről és annak vezetéséről, amelyek alkalmasak lehettek a honvédség jó hírnevének csorbítására és társadalmi megítélésének rontására.
A hivatalos közlemény szerint:
- „A Közalkalmazott – azaz Ruszin-Szendi Romulusz – a Magyar Honvédségről és annak vezetéséről olyan kijelentéseket tett, amelyek alkalmasak a Magyar Honvédségbe vetett társadalmi bizalom csökkentésére.”
- „A volt vezérkari főnök nyilatkozatai hátrányosan érinthették az NKE egyik kiemelt feladatát, a honvéd tisztképzés hatékonyságát, és csökkenthették a katonai pálya vonzerejét.”
Továbbgyűrűző politikai konfliktus
A döntés újabb hullámokat vethet a magyar politikai térben, hiszen Ruszin-Szendi menesztése közvetlen összefüggésben állhat a Tisza Párthoz való csatlakozásával. Magyar Péter szerint az NKE vezetői “gyávák voltak ahhoz is, hogy konkrétan leírják a kirúgás valódi okát”.
A volt vezérkari főnök elbocsátása tovább erősíti azt a kritikát, amely szerint a magyar közszolgálati szektorban egyre inkább politikai lojalitás mentén történnek a személyi döntések. Az ügy kimenetele hatással lehet az egyetemi autonómiáról és a katonai pálya presztízséről szóló vitákra is, hiszen Ruszin-Szendi az egyik legismertebb katonai szakértő az országban.
A fejlemények további reakciókra számíthatnak mind a politikai ellenzék, mind a honvédelmi szféra részéről, mivel az elbocsátás újabb példája lehet annak, hogyan formálják politikai érdekek a magyar közintézményeket.
