Csűr, vályog, mosódeszka és kukoricamorzsoló idézi fel a régi falusi mindennapokat ebben a nosztalgikus kérdéssorban. A kérdések részben használati tárgyak és épületek jelentésére mennek rá, részben arra, hogyan mostak, közlekedtek vagy töltötték a téli időszakot. Nem néprajzi ritkaságok jönnek, hanem olyan alapfogalmak és szokások, amelyek sok családi emlékből, régi történetből vagy falusi udvarból lehetnek ismerősek.
Mit csináltak a nagyszüleink télen, amikor nem volt munka a földeken?
Télen a kézimunkák, javítások és közösségi programok (pl. fonó) adtak elfoglaltságot.
Mit jelentett a „csűr”?
A csűrben tárolták a gabonát, szénát és mezőgazdasági eszközöket.
Melyik volt a leggyakoribb közlekedési eszköz a falvakban?
A lovas- vagy ökrösszekér volt a mindennapi közlekedés és teherszállítás alapja.
Mire használták a vályogot?
A vályogtéglából falakat raktak, ez olcsó és elérhető építőanyag volt.
Miből készült a legtöbb házi szappan?
A házi szappant általában zsírból és lúgból főzték.
Mi volt a „csizmahúzó” feladata?
A fa csizmahúzóval könnyebb volt levenni a szoros bőrcsizmát.
Hirdetés
Mit jelentett a „kucsma”?
A kucsma téli fejfedő volt, főleg birka- vagy nyúlszőrből.
Mi volt a „dunnaszellőztetés” télen?
A dunna, azaz vastag paplan friss levegőt kapott a hidegben, hogy fertőtlenítődjön.
Hogyan mostak ruhát a nagyszüleink idejében, mosógép nélkül?
A mosódeszka elengedhetetlen eszköz volt, a ruhákat kézzel dörzsölték rajta szappannal.
Melyik eszköz segítette a kukoricacsövek szemének leválasztását?
A kukoricamorzsoló egyszerű szerkezet volt, amivel gyorsan le lehetett választani a szemeket.
