Balog, ácsorog, zagyva és turult: ebben a feladatsorban régi magyar szavak eredeti jelentését kell mai füllel megfejteni. A kérdések épp attól trükkösek, hogy több ismert szó ma már egészen mást jelent, vagy csak egyik régi árnyalatuk maradt meg a nyelvben. Nem irodalmi lexikonra épít, inkább olyan nyelvtörténeti emlékekre, ahol a megszokott jelentés könnyen félrevisz.
Mivel foglalkozott az, akit régen „balog”-nak neveztek?
A „balog” szó egyik régi jelentése a házalással foglalkozó ember volt.
Mit jelentett a „barom”?
A „barom” szó egyik régi értelme az erőtlenségre, bágyadtságra vonatkozott.
Melyik a „szűken” másik jelentése?
A „szűken” tájnyelvi értelemben „ritkán”-ként is használatos volt.
Mit jelentett a „szűken”?
A „szűken” nemcsak kevésre utalt, hanem korlátozott, rendezetlen, alaktalan dolgokra is.
Mit jelentett eredetileg a „füstölgő” szó?
A „füstölgő” eredetileg kereskedőt, különösen házalót jelölt.
Mit jelentett a „disz” szó egykor?
A „disz” szó díszítést, pompát, gyönyörűséget jelentett.
Hirdetés
Mit jelentett régen az „ácsorog” szó?
Az „ácsorog” régi jelentése húzogatni vagy cibálni, nem pedig tétlenül álldogálni.
Mi a lényege a „zagyva” szónak eredetileg?
A „zagyva” eredetileg a zavaros, kevert állapotú vízre utalt.
Melyik a „késő” szó régi jelentése?
A régi „késő” szó utazót, jövevényt is jelentett, nemcsak időbeli késlekedést.
Mit értettek „turult” alatt régen?
A „turult” régi jelentésében zsugori, fukar embert jelölt.
