Villámcsapás, denevérek látása és a cukor hatása is előkerül ebben a sorban, amely közismert tudományos tévhiteket vesz elő. A kérdések hétköznapi állításokat forgatnak meg a biológiától a csillagászaton át az emberi test működéséig, ezért nem elég az, amit sokszor hallani. Szóba kerül az űr csendje és a tej szerepe is, de minden feladatnál az számít, mi támasztható alá valódi ismerettel.
A villám soha nem csap kétszer ugyanoda – igaz vagy tévhit?
A villám gyakran csap be ugyanarra a helyre többször is – például a New York-i Empire State Buildingbe évente többször.
A bolygók kör alakú pályán keringenek a Nap körül.
A bolygók pályája elliptikus, vagyis elnyújtott kör alakú, amit Kepler már a 17. században leírt.
A denevérek vakok.
A denevérek jól látnak, sőt, néhány faj nappal is aktív – az echolokáció csak kiegészíti látásukat.
A vörösvértestek kékek, mielőtt oxigénhez jutnak.
A vér sosem kék, csak a bőrön át tűnik annak – valójában mindig vörös, oxigénszinttől függően világosabb vagy sötétebb árnyalatban.
Az űr teljesen csendes.
Az űr vákuumban valóban nem terjed hang, de elektromágneses rezgéseket és rádióhullámokat „hallani” lehet műszerekkel.
A cukor hiperaktívvá teszi a gyerekeket.
Több tucat kutatás bizonyította, hogy a cukor nem okoz hiperaktivitást – a hatás inkább a helyzetből (pl. bulik, izgalom) adódik.
Hirdetés
Az emberi testben több sejt van, mint baktérium.
Az emberi testben a baktériumok száma nagyjából megegyezik a sejtekével – körülbelül 30 billió mindkettőből.
Az alkohol melegít, ha hidegben iszod.
Az alkohol kitágítja az ereket, ezért érzed magad melegebbnek, de valójában gyorsabban hűl le a tested.
A tej erősíti a csontokat bármely életkorban.
A kalcium fontos, de felnőttkorban a tej hatása korlátozott, és nem feltétlenül szükséges a csontok egészségéhez.
A cukor megolvasztja a hófagyot a járdán.
A só csökkenti a fagyáspontot, a cukor viszont nem hatékony ebben – csak nagyon magas koncentrációban működne.
