A 78 éves Gyuri már alig tud járni.
Botra támaszkodva csoszog ki reggelente a kapu elé, ott üldögél, nézi az utcát, és sóhajtozik.A szomszédja, egy jókedvű, örökké viccelődő fickó megsajnálja, és gondolja, feldobja kicsit az öreg hangulatát.– Jöjjön csak, Gyuri bácsi – mondja vigyorogva –, elmegyünk egyet k…vázni!
Gyuri bácsi felnéz rá és azt mondja:– Jaj, fiam… nem megy az már nekem.
A lábam se bírja, a derekam se, a lelkesedésről meg ne is beszéljünk…A szomszéd azonban nem hagyja annyiban, közelebb hajol, és bizalmas hangon folytatja:– Ugyan már, Gyuri bácsi!
Az öreg gyanakodva ráncolja a homlokát.– Nem fog az menni nekem.A szomszéd széles mosollyal mutat az utcasarok felé:– Dehogynem!
Kiállunk a sarokra… és aki csak arra jön… mind lek…vázzuk!
