Ma reggel 8:02 perckor, azzal a küldetéssel zavartak fel oly gyönyörű kisbárányos álmaimból, hogy mennyek le a boltba és vásároljak meg 1 csomag bizonyos “szója fasírt por” t.
Gondoltam magamban “challenge accepted”!
!
2 perc alatt útra készen álltam.
Miután átnyújtották a kívánt termékre szánt pénzösszeget, útnak is indultam.
Utam során egy tényezővel mindenképp számolnom kellett .
.
.
miután az estét igen hosszú Hulk rajzfilmek elemzésével töltöttem, félő volt hogy bármikor bealudhatok.
Ám dacolva ezzel a problémával, felvettem a harcot és tovább álltam.
Első boltom során sajnos nem jutottam semmire se, így hát nem feladva a reményt, elindultam egy másikba.
Második boltom ugyancsak kudarcra volt ítéltetett .
.
.
így hát kénytelen voltam innen is tovább állni.
Harmadik boltom felé haladva, bizony elgondolkoztam .
.
.
mi lessz ha kudarcot vallok .
.
.
Gondor várának kapuit mégis ki fogja megmenteni?
De nem .
.
.
tudtam nem szabad feladnom a reményt, így hát gyorsítottam a tempón.
Miután megérkeztem hőn imádott “Penny market” embe, elkezdtem a sorok között nézelődni .
.
.
majd miután már harmadjára néztem ugyanazt a sort és úgy látván hogy szinte csak én vagyok halló és látótávolság közelben .
.
.
hangosan megszólaltam:
– Te álnok “Szója Fasírt Por”!
Hald háát szavam!
Megtalállak!
Megtalállak és jót fogok lakmározni a holttestedből!
Isten engem úgy segéljen!
Nos miután ezt elmondtam egy kis huncut kuncogásra lettem figyelmes a hátam mögül és amikor hátra fordultam láttam hogy egy árufeltöltő leányzó próbálja erőteljesen visszatartani a nevetését.
Én természetesen úgy viselkedtem mint a profik, oda mentem hozzá és megkérdeztem hogy:
– Elnézést.
Van önöknek
Erre a leányzó:
– Szója fasírt porunk??
Erre én:
– Igeen!
Erre ő:
Hát nincs :DD’
Nos .
.
.
e szavak hallatán a fejemben lévő kis rádióállomás szinte életre kelt és max hangerőn elkezdte nyomatni a Sak Noel – Loca People című számát, a bizonyos WTF résztől.
Lényegében bambulva álltam és bámultam a csajt.
Miután magamhoz tértem már a lépcsőházban voltam és a fejem erőteljesen a postaládába vertem, (tanulván az előző esetből) azt ordítva magamban hogy:
– Istenem!
Miéért!
!
?
MIéééRRTT!
??
Mit vétettem!
!
Ezután pedig fogtam magam feljöttem és belépvén a lakás ajtaján elhangoztattam a kövekező mondatom:
Mission .
.
.
Failed .
.
.
:/
Hogy ha most azon gondolkozol hogy miért írtam le mindezt .
.
.
akkor gondolkozz tovább és ha rájöttél kérlek mindenképp értesíts!
!
Email címem:
További szép napot!
Az Isten áldása kísérjen utatokon!
