Ha rokon vagy barát költözik be ingyen egy üres lakásba, érdemes ezt nem csak szóban megbeszélni, hanem írásban is rögzíteni. A szívességi lakáshasználat jogilag jellemzően haszonkölcsön, és vitát okozhat már az is, hogy ki fizeti a rezsit, illetve mikor kell kiköltözni.
A megállapodás lényege, hogy a beköltöző nem fizet bérleti díjat, viszont a lakás fenntartásával járó költségek főszabály szerint őt terhelik. Ezért célszerű előre tisztázni, hogy a rezsit és az egyéb kiadásokat pontosan ki viseli, különben egy későbbi emlékkülönbségből könnyen vita lehet.
Arra is figyelni kell, hogy a tulajdonos ne kapjon rendszeresen olyan pénzt, amely valójában a lakáshasználat ellenértékének számít. Ha ilyen összeg rendszeresen megjelenik, az már inkább bérleti jogviszonyra utalhat, és adófizetési kötelezettséget is felvethet. Vagyis az „ingyenesség” csak akkor marad szívességi használat, ha valóban nincs mögötte lakbérszerű ellenérték.
Mit érdemes beleírni a papírba?
Bár a megállapodáshoz általában nem szükséges ügyvéd, a feltételeket célszerű írásban rögzíteni. Két tanúval aláírt dokumentum teljes bizonyító erejű magánokirat lehet, ami később sok félreértést megelőzhet. A szerződésben szerepeljen a felek neve és adatai, az ingatlan címe, a beköltözés időpontja, valamint az is, hogy a használat határozott vagy határozatlan időre szól.
Ugyanilyen fontos a rezsifizetés, a lakás állapotának megőrzése és a kiköltözés feltételeinek leírása. Ez különösen hasznos akkor, ha a felek családtagok, mert egy későbbi megsértett ígéretet sokkal nehezebb bizonyítani, mint egy aláírt megállapodást.
Mikor szűnhet meg a használat?
Határozatlan idejű haszonkölcsön esetén a tulajdonos 15 napos felmondási idővel megszüntetheti a megállapodást, határozott időnél viszont ez az általános szabály nem alkalmazható. Más esetekben is felmerülhet a felmondás lehetősége, például rongálás, nem rendeltetésszerű használat vagy a felek közötti viszony megromlása miatt.
A használó a tulajdonos hozzájárulása nélkül nem adhatja át másnak a lakás használatát, és ha ezt mégis megteszi, az ebből eredő károkért felelhet. A szerződés a lakás visszaadásával vagy a használó halálával is megszűnik. Fontos azonban, hogy a felmondási idő lejárta nem ad felhatalmazást önkényes kilakoltatásra: ha a lakó nem költözik ki, jogi eljárásra lehet szükség.
Az írásos megállapodás a beköltözőnek a lakcímbejelentésnél is segítség, mert így nincs szüksége a tulajdonos külön hozzájárulására. A bejelentett lakcím azonban önmagában nem jogosít fel a lakás használatára, ezért ha a szívességi megállapodás megszűnik, a lakcímkártya sem ad jogot a további ottlakásra.
