A tervezett 2027-es bérrendezés alapján az egészségügyi szakdolgozók alapbére átlagosan 15 százalékkal emelkedhet, de a legalacsonyabb sávban ennél jóval nagyobb növekedés is jöhet. Az Egészségügyi Minisztérium közlése szerint az alsó bérsávban a emelés 30–35 százalékos lehet, egyes esetekben ennél is több. A változás nemcsak a kórházi dolgozókat érinti, hanem több ellátási területre és munkakörre is kiterjedhet.
Kik számíthatnak nagyobb emelésre?
A tárca szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló szakdolgozók alapbére legalább 7,5 százalékkal emelkedhet, miközben a bértábla szerinti összegnél magasabb, már megállapított egyéni alapbér megmarad. Ez azt jelenti, hogy ahol eddig is a táblánál kedvezőbb bért kaptak, ott ezt a szintet a tervezet alapján nem vinné le az új rendszer.
A nagyobb ugrás leginkább azokat érintheti, akik a korábbi bérsáv alsó részén dolgoztak. Náluk a növekedés 30–35 százalékos lehet, és a minisztériumi példák szerint egyes esetekben még ennél is nagyobb mértékű emelés is előfordulhat. A konkrét összeg azonban a korábbi alapbértől, a munkakörhöz szükséges végzettségtől és az elismert gyakorlati időtől függ.
Mely területekre terjed ki a bérrendezés?
A tervezet az alapellátásban, a járóbeteg-szakellátásban és a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó szakdolgozókra is kiterjed, a segédápolóktól az asszisztenseken és gyógytornászokon át az MSc-végzettségű ápolókig. A bérrendezés a közfeladatot ellátó, vállalkozási vagy alapítványi formában működő szolgáltatók munkatársaira is vonatkozhat, köztük a betegszállításban, dialízisellátásban, pszichiátriában, otthoni szakápolásban és hospice-ellátásban dolgozókra.
A minisztérium példákat is közölt a lehetséges új alapbérekre: egy 40 éve dolgozó segédápoló bruttó alapbére 322 800 forintról 540 200 forintra emelkedhet, egy 10 éves gyakorlatú, belgyógyászati osztályon dolgozó ápolóé 500 000 forintról 626 600 forintra nőhet, egy 32 éves gyakorlattal rendelkező, mesterfokozatú gyógytornászé pedig 900 000 forintról 1 061 500 forintra juthat. Ezek a számok jól mutatják, hogy a magasabb végzettség és a hosszabb gyakorlat külön bértételt hozhat a rendszerben.
Mitől függ majd a tényleges bér?
Az új, cellás bértábla a munkakörhöz szükséges végzettséghez és az elismert gyakorlati időhöz rendeli az alapbért, vagyis nem pusztán a munkáltató döntésén múlhat az összeg. A 2024-ben bevezetett sávos rendszerrel szemben ez átláthatóbb besorolást ígérhet, és könnyebbé teheti annak megállapítását, hogy ki melyik kategóriába tartozik.
Az intézmények külön keretet kapnának a többletfeladatok, a nagyobb felelősség és a kiemelkedő szakmai teljesítmény elismerésére is. A tárca szerint ide tartozhat a mentorálás, az oktatás, a vezető ápolói munka, a többletkompetenciák használata, valamint a különösen megterhelő feladatok és a nehezen betölthető munkakörök sajátosságainak figyelembevétele. A 2027-re tervezett teljes bértábla a kormány honlapján található, a konkrét besorolás pedig továbbra is a végzettségtől és az elismert gyakorlati időtől függhet.
