Sparhelt, petróleumlámpa és ökrös szekér idézi fel ezt a kérdéssort a 40-es évek falusi hétköznapjairól. A feladatok a háztartási eszközöktől és a kézi munkától a közösségi alkalmakig váltanak, ezért nemcsak tárgyakat, hanem régi szokásokat is fel kell ismerni. Aratóbál, disznótor és egyszerű gyerekjátékok is előkerülnek, miközben a kérdések végig a vidéki élet megszokott rendjére és szavaira kérdeznek rá.
Melyik háztartási eszköz volt jellemző a vidéki házakban a 40-es években főzéshez?
A sparhelt (fatüzelésű tűzhely) volt a legelterjedtebb főzőalkalmatosság a vidéki házakban.
Milyen világítási módszer volt jellemző a villamosítatlan falusi házakban?
A villamosítás sok faluba csak később jutott el, így petróleumlámpát (kőolajlámpát) használtak.
Melyik igás jármű volt elterjedt a 40-es évek falusi gazdaságaiban, a gépesítés előtt?
A gépesítés előtti falusi gazdaságokban az ökrös szekér széles körben használt igás jármű volt a mezőgazdasági munkák és a szállítás során.
Melyik társadalmi esemény számított fontos közösségi alkalomnak vidéken?
Az aratóbál az aratás végét ünneplő esemény volt, amely az egész falu részvételével zajlott.
Mit jelentett a "cséplés" a 40-es években?
A cséplés során választották szét a gabonaszemeket a kalásztól, gyakran cséplőgéppel vagy kézi módszerrel.
Hogyan nevezték a szalmából készített tetőt?
A zsúptető szalma vagy nád felhasználásával készült, gyakori volt vidéken.
Hirdetés
Melyik szokás kapcsolódott a disznóöléshez?
A disznóölés napján tartott disznótor egy fontos közösségi esemény volt, evéssel, itallal.
Melyik tárgy segítette a vaj készítését otthon?
A vajköpülővel a tejből választották ki a zsírtartalmat, amiből vaj lett.
Melyik volt egy tipikus gyerekjáték vidéken?
A kukoricacsutkából készült baba egyszerű, természetes anyagú játék volt, sok gyerek kedvence.
Milyen háztartási tevékenységet jelentett a "mosás" a 40-es évek falun?
A patakparton vagy mosóteknőben, kézzel végezték a mosást, gyakran hamulúggal.
