A versenyszférában dolgozók körében továbbra is erős a bérfeszültség: a megkérdezettek 54 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésével, miközben 55 százalékuk egy éven belül munkahelyet váltana, ha adódik rá lehetőség.
A Trenkwalder októberi felmérése szerint ez az elégedetlenségi arány szinte pontosan ugyanott van, ahol egy évvel korábban, vagyis a kedvezőbb bérfolyamatok önmagukban még nem hoztak látványos fordulatot a dolgozók érzeteiben. A válaszok alapján a bérek megítélése és a munkahelyváltási szándék továbbra is együtt mozog a munkaerőpiacon.
Mit tartanának elfogadhatónak a dolgozók?
A kutatásból az is kiderült, hogy a fizetésüket kevésnek érzők nem feltétlenül azonnal nagy ugrást várnak. Közülük 33 százalék már egy 20 százalékon belüli béremeléssel is megelégedne, további 35 százalék pedig 20–30 százalékos növekedést tartana megfelelőnek.
Ez fontos különbség, mert azt mutatja: a dolgozók egy része már egy mérsékeltebb emelést is előrelépésnek érezne, ugyanakkor még mindig sokan várnak kétszámjegyű korrekciót. A cég szerint ez összefügg azzal is, hogy a magas inflációs időszakban megszokott elvárások lassabban kopnak ki.
Kevés helyen lett év közben emelés
A felmérés egyik legbeszédesebb adata, hogy a válaszadók mindössze 14 százaléka számolt be arról: a munkáltatója év közben is emelt a fizetésén. Ez azért lényeges, mert az évközi bérrendezések korábban sok dolgozónál természetesebbnek számítottak, most viszont jóval ritkábban fordulnak elő.
A kutatás alapján a bérrel kapcsolatos elégedetlenség egyik oka éppen az lehet, hogy a munkavállalók még mindig gyakran a korábbi, magas inflációhoz igazított emelési szintet várják. Miközben a fizikai órabérek egy év alatt mintegy 10 százalékkal nőttek, az alacsony infláció mellett ez több mint 8 százalékos reálbér-emelkedést jelentett, a dolgozók érzeteiben ez nem hozott arányos javulást.
Miért marad sokaknál a váltási szándék?
A munkahelyváltási hajlandóság a felmérés szerint erősödött: egy évvel korábban még 48 százalék gondolkodott úgy, hogy ha lehetősége nyílik rá, váltana, most viszont már 55 százalék. A Trenkwalder értelmezése szerint ebben az is szerepet játszhat, hogy valamelyest javultak az elhelyezkedési esélyek megítélései a dolgozók körében.
Ugyanakkor a felmérés azt is mutatja, hogy a többség nem a kockázatvállalást, hanem a biztonságot keresi. A megkérdezettek 67 százaléka szerint a biztos munkahely fontosabb, mint a magasabb bér, vagyis sokan inkább stabilitásra törekednek, mint gyors fizetésemelésre.
A jövő évre is marad remény a jelenlegi helyen
Érdekes ellentmondás, hogy miközben sokan nyitottak lennének a váltásra, 74 százalék azt várja: 2027-ben a jelenlegi munkahelyén maradva is javulhat az anyagi biztonsága. Ez arra utal, hogy sok dolgozó a következő időszak bérrendezéseitől, nem pedig az azonnali munkahelycserétől remél javulást.
A felmérés összképe így kettős: a dolgozók elégedetlenek a bérszinttel, mégis sokan kivárnak, mert a stabil állás értéke továbbra is magas. A kérdés inkább az, hogy a következő évben lesz-e elég bérrendezés ahhoz, hogy a váltási szándék valódi mozgássá váljon.
