Az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amely december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánítja. Ez nemcsak a dolgozók év végi beosztását érinti, hanem a szabadságokat, a bérszámfejtést és bizonyos esetekben a munkaidőkeret számítását is. A munkáltatóknak különösen a december 12-re tervezett munkanap és a december 24-i ünnep miatt kell átnézniük a naptári rendet.
Mi változik a decemberi munkarendben?
A 2026-os munkarend eredeti szabályai szerint december 24. pihenőnap volt, december 12. pedig munkanap az általános munkarendben dolgozóknál. Az elfogadott törvény most december 24-ét munkaszüneti nappá teszi, miközben a december 12-i munkanap törléséhez még a kapcsolódó miniszteri rendelet módosítása is szükséges. Emiatt a már elkészített év végi beosztásokat nem elég technikailag átírni: a munkáltatóknak a módosításokat munkajogi és bérszámfejtési oldalról is rendezniük kell.
A változás az egyenlőtlen beosztásban, illetve az általánostól eltérő munkarendben dolgozókat is érinti. Náluk különösen fontos, hogy a két érintett napot a munkáltató a Munka Törvénykönyve szabályai szerint kezelje, és a már közölt munkaidő-beosztás módosításánál a jogszabályi kereteket is figyelembe vegye.
Ki dolgozhat december 24-én, és mennyi pénz jár érte?
December 24-én rendes munkaidő csak a törvényben felsorolt esetekben osztható be. Ilyen lehet például az a munkáltató vagy munkakör, amely rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működik, továbbá az idényjellegű, megszakítás nélküli tevékenység, illetve egyes közszükségletet kielégítő vagy külföldre irányuló szolgáltatások. A munkáltatónak tehát minden esetben ellenőriznie kell, hogy az adott feladat megfelel-e ezeknek a feltételeknek.
Ha a munkavállaló jogszerűen dolgozik december 24-én, akkor a munkaszüneti napi munkavégzéshez 100 százalékos bérpótlék jár. A bérszámfejtésnél ezért azt is figyelni kell, hogy az elszámolás megfelelő jogcímen szerepeljen, és a pótlék ne maradjon ki a rendszerből.
Az órabéresek és teljesítménybéresek díjazása is változhat
Az órabéres és teljesítménybéres dolgozóknál az ünnep akkor is hatással lehet a fizetésre, ha aznap nem dolgoznak. A munkaszüneti nap miatt kieső időre járó távolléti díjat a Munka Törvénykönyve feltételei szerint kell megállapítani, vagyis ez nem automatikus minden esetben. A szabály lényege, hogy a „fizetett ünnep” nem a munkavégzés ellenértéke, hanem a munkaszüneti nap miatt kieső, törvény alapján díjazott időhöz kapcsolódó távolléti díj.
Teljes napi munkaidő esetén ez főszabály szerint nyolc óra. Ez azért fontos, mert a december 24-i státusz a havi elszámolást és a munkaidő-nyilvántartást is befolyásolhatja, különösen ott, ahol a bérezés időarányosan vagy teljesítmény alapján történik.
Munkaidőkeret, nyilvántartás, beállítások
A változás a folyamatban lévő munkaidőkeretekre és elszámolási időszakokra is kihat. A munkáltatóknak a teljesítendő munkaidőt újra kell számolniuk, mert a munkaszüneti napot a törvényben meghatározott módon figyelmen kívül kell hagyni a számításnál. Ezt a módosítást írásban kell rögzíteni, és az érintett munkavállalókkal is közölni kell.
A bérszámfejtési rendszerekben ellenőrizni kell a december 12-i és december 24-i napok státuszát, a munkaidőkeret-számításokat, a fizetett ünnep elszámolását, a munkaszüneti napi pótlékokat, valamint a jelenléti ívek és munkaidő-nyilvántartások beállításait. A decemberi munkanapok számának módosulása a hóközi, időarányos elszámolásokra is hatással lehet.
Az év végi átszámítás más munkáltatói kedvezményeket is érinthet, például a duális képzéshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adókedvezmény elszámolását. A december 24-i új munkaszüneti nap tehát nemcsak egy naptári változás, hanem több, egymásra épülő munkaügyi és bérügyi feladatot is hoz az év végére.
