A lelki egészség nem külön téma a testi állapottól: a kettő együtt működik, és ha az egyik sérül, a hétköznapok is könnyebben szétesnek. Már néhány egyszerű életmódbeli változtatás is javíthat a közérzeten, különösen akkor, ha a stressz, az alvás és a feltöltődés is rendezetlen. A legfontosabb kérdés ezért nem az, hogy „belefér-e”, hanem hogy hol lehet ma 5-10 percet nyerni magának.
A lelki egészség a mentális funkciók sikeres működését jelenti: azt, hogy az ember tud dolgozni, kapcsolódni másokhoz, alkalmazkodni a változásokhoz és megküzdeni a nehézségekkel. Ha ez borul, annak gyakran testi jelei is vannak: gyakori fejfájás, alvászavar, szorongás vagy levertség formájában. Vagyis nem csak arról van szó, hogy valaki „rosszul érzi magát”, hanem arról is, hogy a mindennapi működés nehezebbé válik.
Mi adja meg a lelki egészség alapját?
Az egyik legszilárdabb alap a fizikai állapot. Kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag étrend, elegendő alvás és egészséges életmód mellett könnyebb stabilabbnak maradni lelkileg is. A rendszeres testmozgás különösen sokat számít: segíti a stressz kezelését, javítja az önértékelést, növeli az energiaszintet, és a problémamegoldó készséget is erősítheti.
Nem nagy sportteljesítményről van szó. Már az óránként beiktatott néhány perces mozgás is serkenti a vérkeringést, és hozzájárulhat ahhoz, hogy az ember kevésbé legyen feszültebb és kimerültebb. Ugyanezért számít az is, hogy a nap során legyenek valódi szünetek, ne csak átrohanás egyik feladattól a másikig.
A saját szükségletek háttérbe szorítása hamar visszaüt. Az, aki minden idejét és figyelmét másokra fordítja, könnyen túlterhelődik. Ez különösen gyakori azoknál, akik gyerekről, beteg hozzátartozóról gondoskodnak, segítő munkát végeznek, vagy a munkájukat szinte állandó készenlétként élik meg. A feltöltődés nem önzés: a feladatok is jobban mennek utána, és a sikerélmény vissza is építi a lelki egyensúlyt.
Hogyan lehet csökkenteni a feszültséget a hétköznapokban?
A stressz csökkentése sokszor azzal kezdődik, hogy az ember felismeri, mi hajtja fel benne a feszültséget. Ha ez megvan, néha elég egy kisebb váltás is. A nyugtalanító filmek helyett például olvasás, séta, jóga, meditáció vagy egy nyugodt fürdő is segíthet ellazulni. A társas kapcsolatoknak is fontos szerepük van: a családdal és barátokkal töltött kötetlen idő sokat enyhíthet a belső nyomáson.
Hasznos lehet a tudatos jelenlét gyakorlása is, ahogy az autogén tréning vagy a jóga. Ezek mellett a szabadban töltött idő és bármilyen rendszeres mozgás is csökkentheti a feszültséget. Ami viszont nem jó irány, az az alkohol, a drog vagy az ellenőrizetlen gyógyszerfogyasztás: ezek nem oldják meg a problémát, inkább újabbat csinálnak belőle.
Ha a nap túlzsúfolt, a kisebb szünetek különösen sokat érnek. Egy-egy 5-10 perces megállás, rövid séta, néhány tornagyakorlat vagy pár perc meditáció is segíthet abban, hogy legyen tér a feltöltődésre. A lényeg nem az, hogy valaki nagy fordulatot csináljon, hanem hogy ne hagyja teljesen eltűnni a pihenést a napirendből.
Mikor kell segítséget kérni?
Ha a szorongás, a stressz vagy a lehangoltság tartóssá válik, és már a társas kapcsolatokra, a munkára vagy a hétköznapi boldogulásra is rányomja a bélyegét, akkor nem érdemes egyedül maradni vele. Ilyenkor a háziorvos, a pszichológus vagy a pszichiáter is segítséget adhat. Lelki egészséggel kapcsolatos gondokkal a járási Egészségfejlesztési Irodákkal együtt működő Lelki Egészség Központokat is fel lehet keresni, ahol térítésmentesen kapható támogatás.
A legnagyobb hiba gyakran az, hogy valaki sokáig nem figyel a saját lelki állapotára. Pedig a korai változtatás sokszor egyszerűbb, mint amikor már az alvás, a kedv, a kapcsolatok és a munka is egyszerre omlik meg. Ha ma csak annyit sikerül beiktatni, hogy legyen néhány nyugodt perc, az már valódi lépés a jobb lelkiállapot felé.
