Piros útlevél, Trabant, KISZ és Szabad Európa Rádió idézi fel ezt a kérdéssort a Kádár-korszak hétköznapjairól. A feladatok a korszak politikai nevei és fogalmai mellett olyan mindennapi jelenségekre is rákérdeznek, mint a háztáji gazdaság vagy az új gazdasági mechanizmus. Kádár János, Losonczi Pál és Grósz Károly is előkerül, így a nosztalgikus tárgyak mellé intézmények, szerepek és korszakjelző kifejezések társulnak.
Melyik évben hunyt el Kádár János?
Kádár János 1989-ben halt meg, néhány hónappal a rendszerváltás előtt. Ezzel szimbolikusan is lezárult egy korszak.
Milyen gazdasági reformprogramot vezettek be 1968-ban?
Az Új gazdasági mechanizmus 1968-ban vezettek be, és célja a piac és a tervgazdaság elemeinek ötvözése volt.
Mit jelentett a „háztáji gazdaság”?
A háztáji gazdaság az emberek saját telkén végzett kiegészítő mezőgazdasági tevékenység volt.
Melyik autómárka volt a legelérhetőbb az átlagemberek számára?
A Trabant volt a legolcsóbb és legelterjedtebb jármű a lakosság körében.
Mire használták a köznyelvben „piros útlevélnek” nevezett úti okmányt a Kádár-korszakban?
A piros útlevelet elsősorban a szocialista országokba irányuló utazásokhoz használták; a nyugati utakhoz más, szigorúbban engedélyezett útlevél kellett.
Mi volt a KISZ szerepe?
A KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) az MSZMP ifjúsági szervezete volt.
Hirdetés
Ki volt az államfő 1989-ig, a rendszerváltásig?
Losonczi Pál 1967–1987 között volt az Elnöki Tanács elnöke, azaz formális államfő.
Melyik rádióműsor volt a nyugati világ hangja sok magyar számára?
A Szabad Európa Rádió külföldről sugárzott magyar nyelvű műsorai sokak számára jelentettek alternatív hírforrást a pártállami időszakban.
Mi volt a „gulyáskommunizmus” lényege?
A kifejezés a Kádár-kori viszonylagos jólétet és politikai passzivitást írja le.
Milyen szerepet töltött be Grósz Károly?
Grósz Károly 1987 és 1988 között miniszterelnök volt, majd az MSZMP főtitkára lett.
