Aurora, vörös tavak és kéken derengő partszakaszok szerepelnek ebben a sorban, amely ritka természeti jelenségek okaira kérdez rá. A kérdések a sarki fénytől a Halál-völgy vándorló köveiig és a tűzszivárványig több látványos példát vesznek elő, de mindig a magyarázat számít. Nem helyszínneveket kell csak felismerni: légköri optika, vulkáni villámlás és biolumineszcencia is előkerül a feladatokban.
Mi okozza az északi fényt (aurora borealis)?
A Napból érkező töltött részecskék a Föld mágneses mezejével ütközve fényt bocsátanak ki – ez az aurora.
Hol található a híres „Vér-tó”, amely valóban vörös színű?
A Laguna Colorada vörös árnyalatát a vízben élő algák és ásványi anyagok adják.
Melyik országban fordul elő a „villámló vulkán”, ahol a hamufelhőkből elektromos kisülések törnek elő?
A Chaitén vulkán híres arról, hogy kitörései idején látványos elektromos viharok kísérik a hamufelhőket.
Miért „vándorolnak” a kövek a kaliforniai Halál-völgyben?
Télen a kövek alatt vékony jégréteg alakul ki, amit a szél könnyen elmozdít, így látszólag maguktól „sétálnak”.
Mit neveznek „tűzszivárványnak”?
A tűzszivárvány valójában egy halo-jelenség, amely akkor jön létre, ha a fény a cirrusfelhők jégkristályain törik meg.
Mi a „véres eső”?
A sivatagi por vöröses árnyalatot ad a lehulló esőnek – ez főleg Dél-Európában fordul elő.
Hirdetés
Melyik ország híres a „vulkánok villámáról”?
Az indonéz vulkánok (pl. Krakatau, Sinabung) kitörései során gyakori a villámtevékenység.
Miért világítanak kéken egyes tengerpartok éjszaka?
Ezek a mikroszkopikus élőlények kékes fényt bocsátanak ki, amikor megzavarják őket.
Miért látszik néha több Nap az égen?
Ez a „napkutya” jelenség (parhelia), amikor a jégkristályok a Nap fényét két oldalra tükrözik.
Mi az a „fekete nap” Dániában, amit tömegek figyelnek minden tavasszal?
Több millió seregély alkot egyszerre hatalmas, hullámzó formációkat az égen – a látvány valóban „fekete napra” emlékeztet.
