Kisbetű, különírás vagy kötőjel: a tél, az „először is” és az „államkötvény-kibocsátás” is előkerül ebben a feladatsorban. A kérdések hétköznapi alakokon mutatják meg, mikor kell egybeírni egy összetételt, és mikor maradnak külön a szavak. Szóba kerül a nagy kezdőbetű használata, a mennyiségjelölés és néhány könnyen elrontható hivatalosabb forma is, ezért nem elég az, ami első ránézésre ismerősnek tűnik.
Mikor írjuk nagy kezdőbetűvel a „tél” szót?
Az évszakneveket köznévként kisbetűvel írjuk; nagy kezdőbetű mondat elején vagy tulajdonnév részeként indokolt.
Hogyan írjuk helyesen: „színházi jegyár” vagy „színháziJegyár”?
Két közszó alkotta kifejezés különírt, kis kezdőbetűs formában helyes.
Melyik változat helyes? „először is” vagy „előszöris”?
Az „először is” kifejezés két külön szó: határozószó + kötőszó.
Helyes-e a „félórás” szó?
A „félórás” – igekötő nélküli időmennyiség – egybeírandó, kötőjel nélkül.
Melyik írásmód a helyes: „számítógép hálózat” vagy „számítógéphálózat”?
A „számítógéphálózat” egyszóként, egybe írandó, összetett szó.
Melyik a helyes írásmód?
A „nyugdíjelőleg” egy fogalmat jelölő összetett szó, ezért egybeírjuk.
Hirdetés
Helyesen írjuk-e: „államkötvény‐kibocsátás”?
Összetett szó, ahol az első rész kötőjellel kapcsolódik a kibocsátáshoz: államkötvény-kibocsátás.
Melyik helyes: „kézbesítés napja” vagy „kézbesítésnapja”?
„kézbesítés” és „napja” külön szavak, nem alkotnak összetételt
Melyik alak a helyes: „fél liter” vagy „félliter”?
Mértékegység és mennyiség különírandó: fél liter.
Helyes-e: „vízszintes vonal”?
A „vízszintes” jelző különírva a „vonal” szóval.
