Régi magyar szólások jelentése és háttere kerül elő itt, a bagolytól a lólábig, nemcsak emlékezetből. A kérdésekben a közismert fordulatok mellé eredettörténetek is jönnek, így a jelentést és a régebbi használatot is fel kell idézni. Szóba kerül a paraszti világ, a katonai kiképzés és néhány állatos hasonlat, ezért nyelvi rutin mellett kulturális emlékezetre is szükség van.
Mit jelent az, hogy „bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű”?
Ez a szólás a képmutatásra utal: másokat hibáztatni olyasmiért, amit mi is csinálunk.
Mi az „ördögtől való”?
A „ördögtől való” régi kifejezés mindenre, amit erkölcstelennek, veszélyesnek vagy elvetendőnek tartottak.
Honnan ered a „megütötte a bokáját” szólás?
A katonai szolgálat során, ha valaki hibázott, gyakran testi fenyítést kapott – innen ered a büntetés jelentése.
Mit jelent: „nagy fába vágta a fejszéjét”?
Ez a szólás arra utal, amikor valaki komoly vagy nagy kihívásba fog.
Miért „nem kolbászból van a kerítés”?
A szólás arra utal, hogy a világ nem fenékig tejfel – az életben meg kell dolgozni a jó dolgokért.
Melyik történelmi korszakhoz kötődik a „felkötötte a gatyáját” szólás?
A paraszti világban a munkavégzés előtti „gatya felkötése” az elszántságot és a komoly felkészülést jelentette.
Hirdetés
Mit jelent: „belebukik, mint borjú az újkapuba”?
Az új kapu a borjú számára ismeretlen – így a hasonlat az ügyetlen próbálkozásra utal.
Ki az, akinek „kilóg a lóláb”?
Ez a szólás a lelepleződésről szól: amikor valakinek előbukkan a valódi szándéka.
Miért „ugrott a majom a vízbe”?
Ez a szólás a lelepleződés pillanatára utal – amikor nincs több kifogás, csak a tények.
Miért mondjuk azt, hogy „vak tyúk is talál szemet”?
Ez a szólás arra utal, hogy még a hozzá nem értőknek is lehet szerencséjük.
