Gulyás Gergely bejelentése alapján, a magyar kormány kezdeményezte a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC).
A lépést azzal indokolták, hogy a bíróság „politikai testületté” vált.
Ezzel utalva például a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen kiadott elfogatóparancsra.
A miniszter szerint Magyarország már eddig is sajátos helyzetben volt.
Bár aláírta az ICC statútumát, azt sosem hirdették ki, így az nem vált belső joggá. Ennek következtében jelenleg sem lehet senkivel szemben ICC-ügyben eljárást indítani Magyarországon.
A kormány nem a statútum kihirdetésével kívánja rendezni a helyzetet, hanem a kilépéssel.
A bíróság működését más országok – például az Egyesült Államok, Kína, Törökország – is távolról szemlélik, és több uniós tagállam sem hajlandó végrehajtani egyes döntéseit.
A lépés hátterében állhat az is, hogy Magyarország az első EU-tagállam, amely a hágai elfogatóparancs ellenére fogadta Benjámin Netanjahut.
A kormány már előre jelezte, hogy nem kívánnak eljárni vele szemben. Hasonló álláspontot fogalmazott meg több más ország, köztük Németország és Franciaország is, ami a bíróság nemzetközi megítélésének gyengülését vetíti előre.
A kilépés az Országgyűlés döntése után, egy év múlva válik hivatalossá.
Hoffmann Tamás nemzetközi jogász szerint ez a lépés azt jelenti, hogy Magyarország a jövőben nem köteles együttműködni a bírósággal – ezzel azonban azt is üzeni,hogy nem kíván részt venni a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények nemzetközi üldözésében.
