Idősebb korban gyakori, hogy az alvás rövidebb és felületesebb lesz, és ezt még jobban megkavarhatja az éjszakai vagy a váltott műszak, a jet lag, illetve a koffein, az alkohol és a nikotin. Az alvás nem kényelmi extra: a memória, a koncentrálás, a hangulat és a testi regenerálódás is megsínyli, ha kevés vagy töredezett.
Alvás közben a szem csukva van, az izmok ellazulnak, a külső ingerekre adott válasz lecsökken, a test többnyire mozdulatlan. Közben az agy bizonyos részei tovább dolgoznak. Az alvásnak két fő fázisa van: a REM és a nem-REM. A REM alatt történik az álmodás.
Mi irányítja, mikor vagyunk álmosak?
Hogy mikor vagyunk éberek, és mikor jön meg az álmosság, azt a biológiai óra szabja meg. Ezt a napi ritmust cirkadián ritmusnak is hívják. A kutatók szerint ez az óra a hipotalamusz nevű agyi területben található, működését pedig a tobozmirigy által termelt melatonin befolyásolja.
Ez a ritmus könnyen kibillen. A jet lag, az éjszakai munka és a váltott műszak mind megzavarhatják, ezért fordulhat elő, hogy valaki éjszaka élénknek érzi magát, nappal pedig alig tud ébren maradni.
Az alvás a szervezet több fontos működéséhez kell. Segíti az immunrendszer, a szív és az erek megfelelő működését, beindítja a gyógyulási és regenerálódási folyamatokat, és az agynak is kell ahhoz, hogy rendszerezze az aznap tapasztalt információkat. A memória, a tanulás és a koncentrálás is erre támaszkodik. A felnőtteknek általában napi 6-8 óra alvásra van szükségük, a gyerekeknek és a tinédzsereknek ennél több kell, az idősebbek pedig sokkal felületesebben alszanak, és rövidebb ideig, mint fiatal korukban.
Miből vehető észre, ha kevés az alvás?
Az alváshiány elsőre csak fáradtságnak tűnhet, pedig többet visz el ennél. Ronthatja a memóriát és a koncentráló képességet, rossz hangulathoz vezethet, rövid távon pedig növelheti a közlekedési balesetek gyakoriságát, és csökkentheti a teljesítményt otthon és a munkahelyen.
Hosszabb távon a szívbetegségek, a magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulásának kockázata is nőhet, sőt a korai halálé is. Az alvászavarok közé tartozik az álmatlanság, a horkolás és az alvási apnoe is.
Orvoshoz akkor érdemes fordulni, ha valaki kialvatlanul ébred, napközben fáradt, és úgy érzi, ez a hangulatát vagy az egészségi állapotát is befolyásolja. A háziorvos ilyenkor továbbküldheti alvásklinikára. Altatóval nem jó végleges megoldást keresni, mert függőséget okozhat, és a kiváltó problémát sem oldja meg.
Mit lehet tenni, ha az éjszakai műszak felborítja az alvást?
Az éjszakai és a váltott műszak megzavarja az egészséges cirkadián ritmust, ezért ilyenkor különösen fontos a pihenés védelme. A legelső lépés egyszerű: minden nap kell időt szakítani az alvásra. Ha valaki éjszaka dolgozik, nappal inkább pihenjen, ne programokra járjon, és beszélje meg a családtagjaival, hogy napközben ne zavarják.
Ha megoldható, munkába menet előtt valamennyit aludjon, és lehetőség szerint minden nap ugyanabban az időben feküdjön le. A hálószoba legyen hűvös és csendes, a telefonokat és más fényt vagy hangot kibocsátó eszközöket érdemes eltávolítani, a füldugó is segíthet. A koffeint, az altatókat, az alkoholt és a nikotint jobb kerülni.
A jó alvás egyik legegyszerűbb feltétele a hűvös hálószoba.
