Ha valaki hiába alszik, mégis fáradtan ébred, gyakran nem az alvás hossza a gond, hanem az, hogy felborult a napi ritmusa. A test belső órája könnyen kizökken jet lagtől, éjszakai munkától vagy váltott műszaktól, és ettől nappal álmos, éjjel pedig nyugtalan lehet.
Az alvás közben a szem csukva van, az izmok ellazulnak, a test többnyire mozdulatlan, miközben az agy bizonyos részei tovább dolgoznak. Ez nem tétlen állapot: az agy ilyenkor rendszerezi az aznap kapott információkat, a szervezet pedig nekiáll a helyreállításnak.
Mi szabja meg, mikor vagyunk álmosak?
A legfontosabb irányt a biológiai óra adja. Ezt a napi ritmust cirkadián ritmusnak is nevezik, és a hipotalamuszban található. Működésére a tobozmirigy által termelt melatonin is hat. Ha ez az óra megzavarodik, könnyen szétesik az alvás és az ébrenlét rendje.
Az alvásnak két fő fázisa van: a REM és a nem-REM. A REM szakaszban álmodunk. Az alvás közben a test többnyire mozdulatlan marad, de az agy nem kapcsol ki teljesen, ezért tud a pihenés egyszerre nyugtató és mégis aktív folyamat lenni.
Az alvás a testi és a pszichés működéshez is kell. Segíti az immunrendszer, a szív és az erek működését, elindítja a gyógyulási és regenerálódási folyamatokat, és a memória, a tanulás meg a koncentrálás szempontjából is fontos.
Mi történik, ha kevés vagy rossz az alvás?
A felnőtteknek általában napi 6-8 óra alvásra van szükségük. A gyerekeknek és a tinédzsereknek ennél több kell, az idősebbek pedig rendszerint felületesebben és rövidebb ideig alszanak, mint fiatal korukban.
Ha ez tartósan kevés, annak hamar megvan az ára. Romolhat a memória és a koncentráló képesség, jöhet a rossz hangulat, és rövid távon még a közlekedési balesetek száma is nőhet. Otthon és a munkahelyen is kevesebb lehet a teljesítmény.
Hosszabb távon az alváshiány összefügghet a szívbetegségek, a magas vérnyomás és a cukorbetegség nagyobb kockázatával, és a korai halál esélye is emelkedhet.
Az alvászavarok közé tartozik az álmatlanság, a horkolás és az alvási apnoe is. Ha valaki kialvatlanul ébred, napközben fáradt, és azt érzi, hogy ez már a hangulatára vagy az egészségére is hat, orvoshoz kell fordulnia. A háziorvos szükség esetén alvásklinikára irányíthatja.
Mit tehet, hogy nyugodtabban aludjon?
Az altató nem végleges megoldás, mert függőséget is okozhat, és a valódi okot nem szünteti meg, csak átmenetileg enyhíti a tünetet. Többet ér, ha az alvási szokásokon változtat.
A hálószoba legyen hűvös és csendes. A telefont, a világító és hangot adó eszközöket érdemes kivinni onnan, szükség esetén pedig a füldugó is segíthet. A koffeint, az alkoholt, a nikotint és az altatókat lehetőleg kerülje, mert mind zavarhatják a pihenést.
Az éjszakai és a váltott műszak különösen megnehezíti a helyzetet, mert nappal jönne az alvás, amikor a környezet épp élne tovább. Ilyenkor az segíthet, ha minden nap külön időt szán az alvásra, napközben inkább pihen, és a családdal is előre megbeszéli, hogy ilyenkor ne zavarják. Ha lehetséges, ébredés vagy munkába indulás előtt valamennyit aludjon, és lehetőleg minden nap hasonló időben feküdjön le.
Ha a kialvatlanság napokon át megmarad, vagy már a közérzetét is rontja, érdemes orvossal beszélni róla.
