“Szeretlek – mondta a kis herceg.
„Én is szeretlek”… válaszolta a rózsa.
„Ez nem ugyanaz” – emlékezett vissza. „Szeretni annyi, mint biztosnak lenni abban, hogy bármi történjék is, te ott leszel, nem kötelességből, nem birtoklásból, hanem önszántadból, csendes társaságban. Szeretni azt jelenti, tudni, hogy sem az időjárás, sem a viharok, sem a teleim nem változtathatnak ezen. Amikor szeretetet adunk, az nem fogy el, ellenkezőleg, növekszik.
Most már értem – mondta a rózsa.
Ne csak értsd – erősködött a kis herceg. „Éld meg!”
