Az orosz-amerikai tárgyalások idején találkozik Reagan és Gorbacsov…
Reagan kabátján van három gomb.
Gorbacsov kíváncsian kérdezi meg:
– Mire jók ezek a gombok?
– Tudod – válaszolja Reagan -, az első gomb arra kell, hogy ha melegem van, megnyomom, és a kabátom légkondicionált lesz.
A második gomb arra való, hogy ha fázom, megnyomom, és a kabátom fűtött lesz.
A harmadik pedig arra való, hogy ha elfáradok.
Megnyomom, és a kabátom megmasszíroz.
Gorbacsovnak nagyon tetszik a dolog, és a következő tárgyaláson ott van a hátán egy hatalmas Zil teherautó ajtaja.
Megkérdezi Reagan:
– Mire való ez az egész?
– Tudod, ha melegem van, letekerem az ablakát, ha fázom feltekerem.
– És ha elfáradsz?
– Odavágom a földhöz az egészet.
Brezsnyev elvtárs éppen az olimpiai játékok megnyitó beszédét
gyakorolja:
-O, O, O, O, O,
-Brezsnyev elvtárs, az öt karikát nem kell felolvasni….
A rendőr hangosan rákiabál a szabálytalankodó autósra:
– Hé megállj!
Ám a vezető továbbhajt.
– Álljon már meg nem, nem hallja?
– Hallom, de azt hittam azt mondja:
jó estét képviselő úr!
– Ja, igen!
Csak roppant nagy a zaj, képviselő úr…
Bemegy egy szovjet polgár a GUM áruházba, felmegy az első emeletre és…
megkérdezi az eladót:
– Tessék mondani ing nincs?
Mire az eladó válaszol:
– Elvtársam itt nadrág nincs, ing a 2.
emeleten nincs!
Mivel nagyon úgy néz ki, hogy az amerikaiak nem találnak tömegpusztító…
fegyvereket Irakban, eljön az idő, amikor Bush elnöknek valamit mondania kell az ügyben.
Néhány tipp:
1. Még csak az ország 99%-át vizsgáltuk át.
2. A teljes költségvetés a kártyákra ment el.
3. A konténereken valami furcsa nyelvű feliratok voltak.
4. Biztos valami gonosz X-Men mutáns lopta el őket.
5. Azt mondtam volna, hogy tömegpusztító fegyverek? Azt akartam mondani, hogy fegyvert pusztító tömegek!
6. Hogy találjuk meg a fegyvereket, ha még az alelnökömet sem találjuk meg néha?
7. Az időeltolódás miatt lehet…
8. Ha keresel valamit, az mindig a legutolsó helyen van, nemde?
9. Nézzünk szembe a tényekkel: nem vagyok egy lángész.
10. Szerintem Iránba vitték, de majd mi megkeressük.
– Szörnyen nézz ki ez a pénztárosnő. Görbe az orra, óriási fülei vannak…
Hogy tudta éppen őt felvenni?
– Óvatosságból, ha megszökne a pénzzel, könnyen megtalálja a rendőrség.
A múlt rendszerben két elítélt beszélget a börtön mélyén:
– Te politikai vagy, vagy köztörvényes?
– Politikai.
– Mit csináltál?
– Járt a szám.
Tudod, vízvezeték-szerelő vagyok, és behívtak a
pártbizottságra, hogy javítsam meg a csapot.
Én alaposan átvizsgáltam mindent, és akkor azt mondtam:
az egész rendszert ki kellene cserélni.
Lenin nem tud aludni, felkel, felöltözik és kimegy sétálni a Vörös térre…
Világítás nincs, így az éjszakában csak az utolsó pillanatban veszi észre a vele szemben közeledő csontvázat.
Ráköszön:
– Jó éjszakát csontvázpolgártárs!
Kihez van szerencsém?
– Én vagyok Katalin cárnő.
– Hú, milyen szerencsém van!
Találkozhattam a nagy államalapítóval!
– tör ki örömében Lenin és megöleli a csontvázat.
Elbeszélget vele egy ideig, majd heves vállveregetések és parola kíséretében érzékeny búcsút vesz társától.
Élményekkel eltelve tér nyugovóra.
Másnap éjszaka megint csak forgolódik az ágyában, így ismét sétára szánja el magát.
A sötétben csak az utolsó pillanatban veszi észre a vele szemben közeledő csontvázat.
Ráköszön:
– Jó éjszakát csontváz polgártárs!
Kihez van szerencsém?
– Én vagyok Kutuzov tábornok.
– jön a válasz.
– Hú, mekkora szerencsém van megint!
Találkozhattam a nagy Napóleon verő hadvezérrel!
– tör ki örömében Lenin és megöleli a csontvázat.
Elbeszélget vele egy ideig, majd heves vállveregetések és parola kíséretében érzékeny búcsút vesz társától.
Élményekkel eltelve tér nyugovóra.
Másnap éjszaka ismét csak forgolódik az ágyában, így új sétára szánja el magát.
A sötétben csak az utolsó pillanatban veszi észre a vele szemben közeledő csontvázat.
Ráköszön:
– Jó éjszakát csontváz polgártárs!
Kihez van szerencsém?
– Csontváz az anyád kínja!
Vasgyári munkás vagyok és most jövök az éjszakai műszakból!
A tanítónő a "tragédia" fogalmát szeretné megtanítani a gyerekeknek…
Meg is kérdezi Pistikét, hogy tudna-e példát mondani a tragédiára.
Pistike nem habozik:
– Hát például tragédia az, hogy a nagypapámnak döglenek a tyúkjai!
– Nem Pistike, tévedsz:
ez valóban nagy baj, de nem tragédia!
A tragédia az volna, ha a mi nagy vezérünk, Kádár elvtárs hirtelen és váratlanul elhalálozna!
Érted?
Néhány hét múlva szakfelügyelő érkezik az iskolába, és a tanítónéni imponálni szeretne neki, ezért ismét előveszi a témát, amit már olyan jól elmagyarázott.
– Gyerekek, meg tudná nekem valaki mondani, mi a különbség a baj és a tragédia között?
Pistike?
– A tragédia az, ha a mi nagy vezérünk, Kádár elvtárs hirtelen és váratlanul meghal.
Az tragédia!
De nem baj!
A nagy baj az, hogy a nagyapámnak döglenek a tyúkjai.
A "régi szép időkben" hazánkba látogat Brezsnyev elvtárs…
Hatalmas fogadást kapott.
Pihenésképpen a Duna mentén korzózik Kádár elvtársával, és elmélkedik:
– Kellene valami olyat csinálni, aminek örül a nép.
Megszólal a sofőr:
– Hajtsak a Dunába, elvtársak?
