Az orvvadászt tetten éri az erdész:
– Mit művel itt?
Itt tilos vadászni!
– Én csak öngyilkos akartam lenni, de véletlenül a nyulat találtam el…
Becsületes ügyvédet találni elég nehéz, de szerencsére a legtöbb embernek nem…
is ilyenek kellenek…
Félkész, előre fagyasztott nudlit csináltam, édesre…
Ősöket le tudtam passzolni pár napra vidékre, és tudjátok, hogy van ez.
Egy idő után unod a házhoz szállított pizzát és elkezdesz alkotni.
Gondoltam, nem lesz gond.
Úgy kezdődött az egész, hogy:
tudtam, hogy kell a vízbe egy kis só, amiben felfőzöm, ezért tettem bele, majd föl a tűzre, ott jó helyen van.
Aztán párhuzamosan vele csináltam a prézlit.
Elsőre az olaj lett sok, aztán a zsemlemorzsa – basszus leég a nudli, megkeverem – öcsém ordít a lakás másik feléből:
"leégett a prézli!
" Kösz, én meg már azt hittem, hogy a füstölés gyárilag hozzátartozik.
Segítsünk a dolgon, porcukrot adok hozzá.
Mi, vazzeg, ez karamellizálódik!
Gyere föl az aljáról te rohadék!
Leveszem a tűzről.
Jó, ez rendben lesz.
Öcsém ordít:
"Góóóóól!
" Bemegyek, megnézem a visszajátszást a tévében, ja, ez tényleg szép volt.
De szépen hozzák ki.
Mi, ezért minimum egy szabadrúgás!
……….Mit csinálok itt már egy tíz perce?
Sprint vissza a konyhába.
Tudtam, – hogy szülnél sünt – forr a víz a nudli alatt, ami összeállt egy konstans tömeggé.
Nem baj, le a tűzről, leönteni a vizet, vissza a tűzre rá a prézlit.
Ja, hogy zárványok vannak benne tele vízzel, és ez csak akkor derül ki, amikor már kevered a trutyit.
Kit érdekel!
Kell még egy adag prézli.
Az olaj-zsemlemorzsa arány megint nem tökéletes, de nem baj, megoldjuk, leöntöm az olajat.
Ja, hogy ez forró és nyomot hagyott a mosogató alján.
Nem baj, majd azt mondom, hogy már korábban is ott volt, hátha elhiszik.
Kész az anyag, és még csak alig füstölt, rá a nudlira.
Igen, közben az is megégett, de oda se neki, jó lesz.
Keverem még egy kicsit az egyre inkább lávaszerű anyagot, majd elordítom magam:
"Kész a főzelék!
"
Az elején írtam, hogy tettem bele sót, na igen…….Egy picit sok lett.
Olyan íze volt, mint a krumplifőzeléknek, füstölt csülökkel.
Leszámítva a csülköt.
Végül is kenyérrel és a vasárnapról maradt rántott hússal egész jó íze volt.
De leszűrtem a tanulságot:
a főzés nem véletlenül a nők dolga.
A szőke nő elmegy a fodrászhoz. Amikor a fodrász végez, megkérdi:
– Nos, hölgyem, hogy tetszik a frizura?
A szőke nő nézegeti a tükörben, majd megszólal:
– Tetszik, de hátul nem lehetne egy kicsit hosszabb?
Három férfi, egy ír, egy skót és egy angol, sétálnak a tengerparton…
Egyszer csak találnak egy lámpást.
Egyikük a kezébe veszi, és hirtelen előugrik belőle egy szellem.
Így szól hozzájuk:
– Szerencsétek van, mindhárman kívánhattok tőlem egyet.
Először a skót szólal meg:
– Nekem már a nagyapám is halász volt, apám is, én is és a fiam is halász.
Azt kívánom, hogy a tenger tele legyen hallal, és soha ne szűkölködjünk halakban.
– Már meg is van!
– felelte szellem és csettintett egyet, azzal a tengerből százával ugráltak ki a halak.
– És te mit kívánsz?
– fordul az angolhoz.
– Azt kívánom, hogy Angliát egy magas fal vegye körül, hogy soha többé senki idegen ne jöhessen be.
A szellem megint csettint, és hirtelen ott terem egy magas fal.
– És te?
– kérdezi az ír férfit.
– Érdekelne engem ez a fal.
– Nos, ez 5 méter magas, 1 méter a vastagsága, és teljesen körbeveszi Angliát, hogy senki ne mehessen be.
– feleli a szellem.
– Jó.
Akkor most töltsd fel tengervízzel!
Modern kislány vagyok, nagy hibákkal teli,
A foglalkozásom nem háztartásbeli,
Főzni nem tudok, a mosáshoz nem értek,
A házimunkához kedvet nem érzek.
Ám egyet büszkén be merek vallani,
Sok mindent nem tudok, de van ám valami,
Amihez oly pompásan értek,
Mint kevés asszony ezen a vidéken.
Mert tudom azt bármiféle pózban,
Gyors és lassú tempóban,
Tudom oldaltfekve, lábfekve és háton,
Ahogy jónak látom.
Tudásom e téren több, mint tökéletes,
S hogy hason is tudom, az csak természetes.
Jó korán elkezdtem gyakorolni ezt én,
Mivel tanítóm egy fiatal legény.
Fiatal volt, mégis jól megtanított ő,
S nem voltam e téren tudatlan nő.
Bevallom, először borsódzott a hátam,
Mikor a fiú nagy rúdját megláttam,
Eleinte azt hittem, leszakad az ég is,
Lihegtem, kapkodtam, de csináltam mégis.
Idővel rájöttem, mi ennek a titka,
S feltárult előttem mindennek a nyitja.
Később már oly rutint szereztem,
Hogy tudásommal pénzt is kerestem.
Csináltam reggeltől korán felkelve,
Mert ilyenkor jön meg minden ifjú kedve.
És nagyon boldogan, vidáman műveltem
Még estefelé is, mikor a nap lement.
Hull rólam a ruha, mint fazékról a zománc,
És a testem olyan lesz, mint a fenylő topán.
Van, aki gumisapkát húz a fejére,
Ám ez a gyönyört csökkenti felére.
Ez az én gyengém, ezt be kell vallanom,
Én a nedvességet érezni akarom.
De hát mit nevettek, nem kell ezt megszólni,
Nem kell mindjárt rosszra gondolni.
Nincsen abban semmi rossz, amit elmeséltem,
Ha hiszitek, ha nem, az úszásról beszéltem.
Móricka első nap az iskolában mondja a tanítónéninek:
– Tanárnő hazamehetek?
– Miért?
– Mert nemi problémáim vannak.
– Jól van, menj haza!
Másnap Móricka mondja a tanítónéninek:
– Hazamehetek?
– Miért Móricka?
– Mert nemi bajaim vannak.
– Jól van, menjél.
Harmadnap Móricka megszólal.
– Tanítónéni hazamehetek?
– Miért?
– Mert nemi problémáim vannak.
– Mi a problémád, Móricka?
– Tököm tele van a sulival!
!
Melyek az AIDS első tünetei?
– Lihegés a hát mögül, és nyomás a végbélben.
Mi van a hóhér ajtajára kiírva?
Hozott anyagból dolgozom.
Feleség a férjnek:
– Képzeld, ma éjszaka azt álmodtam, hogy egy igazi gyöngysort vettél nekem!
Szerinted ez mit jelenthet?
– Majd a szülinapodon meglátod – mosolyog sejtelmesen a férj.
Az asszony alig várja a születésnapját.
Elérkezik a nagy nap, a férj beállít egy csokor virággal és egy szépen becsomagolt dobozkával.
A feleség kinyitja, és egy könyvet talál benne, "Álmoskönyv" címmel.
– Jean, egy döglött légy van a levesemben!
– Esküszöm, uram, a konyhában még élt!
Móricka az iskolában megkérdezte a tanárnőt:
– Tanár néni kérem, a halak beszélnek?
– Nem, miért?
– Mert amikor elmentem egy pohár vízért este, az aranyhalaim anyukámék szobájában azt mondták, hogy:
"Ne harapdáld a farkamat, mert kirúgom az akvárium üvegét!
"
Az újdonsült autótulajdonos mérgesen ront be a kocsi előző gazdájához:
– Amikor a kocsira alkudoztunk, ön azt mondta, egyik ámulatból a másikba fogok esni !
És most tessék, be sem indul a járgány!
– Na látja, ez az első…
A rendőr megállít egy enyhén részeg autóst:
– Uram, nem akar részt venni egy alkoholteszten?
– De igen.
Melyik kocsmába megyünk?
A kutya nagy gondban van a Szaharában, ezért miközben szaladgál a sivatagban…
így morfondíroz magában:
– Jajj, ha egy percen belül nem találok egy fát, még bepisilek.
