Egy nap egy kutyát találtam
a házunk előtt.
A szőre ápolt volt,
és jól tápláltnak is tűnt.
Mivel azt hittem, elveszett,
beengedtem a szobába.
Azonnal összegömbölyödött a sarokban,
és aludt vagy 3-4 órát.
Amikor felébredt, az ajtóhoz sétált,
és mikor kinyitottam neki, céltudatosan
elindult az utcán..
Én csak bámultam utána..
Másnap minden szóról szóra ugyanígy zajlott le.
És így ment ez utána hetekig.
Egyszer a nyakörvén hagytam egy üzenetet:
„Kedves gazdi!
A kutyája minden
nap hozzánk jár aludni.” A következő nap a nyakörvén
ott volt a válasz:
„A kutyánk öt gyerekkel lakik együtt,
sose tudja magát rendesen kipihenni.
Holnap én is eljöhetnék?
A gazda” ????
