Etnikum bemegy az autóhifi boltba:
– Van egy mercim és kéne bele hifi.
– Tessék parancsolni, van többféle.
– Melyik a legdrágább?
– Ez itt.
– Melyik a leghangosabb?
– Ez itt.
– Mikrofont lehet rákötni?
– Háát, tulajdonképpen lehet.
– Kipróbálhatom?
– Tessék, itt a mikrofon.
– DINNYÉT!
!
!
!
Vicc: – Jean, mi ez a csörömpölés?
– Uram, az óra üti az éjfélt.
– Na és az hagyja magát?
Vicc: – Mi az, ami 100% fém, mégis átlátszó?
– ???
– Drótkerítés.
Vicc: – Móricka, a te nagypapád mi volt?
– Tüdőbeteg.
– Jó, de mit csinált?
– Köhögött.
– Hisz abból nem lehet megélni…
– Tudom, bele is halt.
– Mi az: kék és fiúk szedik a lányoknak?
– VIAGRA.
– Tudod mi az? Pici zöld, pirosak a szemei és 6 lába van?
– Nem tudom.
– Én se, de azért levennéd az ingemről?
Mi az abszolút vegyes érzelem???
Az anyósod ha az új kocsiddal egy szakadékba zuhan.
November 7.-én a párttitkár felhívja Brezsnyev elvtársat és megkérdi:
– Szabad-e egy ilyen nagy ünnepen, mint a mai nemi életet élni?
Brezsnyev elgondolkodik, majd így szól:
– Igen elvtárs, szabad.
Csak ügyelni kell arra, hogy ne okozzon nagyobb örömet az ünnepnél.
– Hol lakik a pók?
– Pokolban!
– Mondj egy ép hidat Jugoszláviában!
– Milosevics bal alsó 5-7.
A terhes nő és a férje bemennek a klinikára…
mivel már közeleg a szülés időpontja.
Az orvos azt mondja nekik:
– Van egy új találmányunk, ha gondolják, kipróbálhatják.
Ez egy olyan szerkezet, amely a szülés fájdalmait megosztja a szülők között.
Beállítható, hogy a fájdalomból kire mennyi jusson.
A pár megbeszéli, és úgy döntenek, hogy kipróbálják.
Eljön a szülés ideje, az orvos beüzemeli a gépet.
Kezdetnek úgy állítja be, hogy a nőre jusson 90%, az apukára pedig 10%.
A férj azt mondja, ez neki meg se kottyan.
Az orvos erre átállítja 50-50%-ra.
A férj fel sem veszi, sőt azt mondja a dokinak:
– Nézze, ez semmi.
Állítsa rám az összes fájdalmat!
– De uram, ha nem készül fel rá, akkor még bele is halhat!
– Nem baj, ez csak egy szúnyogcsípés!
Az orvos beállítja a gépet, rendben megszületik a baba, a férjnek semmi baja sem lesz.
Amikor aztán hazamegy, a lakásuk ajtaja előtt találja görcsbe rándulva, holtan – a postást.
Kiképzéskor az újonc nem érti, hogy a rakéta kilövése után miért nem megy bele…
a víz a tengeralattjáró kilövő csövébe.
Az őrmester bölcsen közli:
– Azért nem folyik be, mert a hermetikus zár nem engedi.
– Jó, de mi az a hermetikus zár?
– Fingottál már fürdés közben?
– Jelentem, fingottam.
– És belement a víz a seggedbe?
– Jelentem nem.
– Na látod, ez a hermetikus zár.
– Nem fájt, amikor leestél az égből?
– Ne haragudj, elhagytam a telefonszámom, elkérhetném a Tiedet?
– Van kedved egy ismerkedéssel egybekötött fakultatív programhoz?
– Szia, nem lehetne téged receptre felíratni?
– Szép a ruhád, kibeszélhetlek belőle?
– Tudsz adni egy telefonkártyát?
Fel akarom hívni az anyámat, hogy megmondjam neki:
találkoztam álmaim asszonyával.
– Hiszel a szerelemben első látásra?
Vagy megint el kell sétálnom előtted?
– A hasadon alszol?
Nem?
Alhatnék rajta én?
– Nem vagy fáradt, amikor minden éjjel az álmaimban szerepelsz?
– Remélem, értesz a mesterséges lélegeztetéshez, mert eláll tőled a lélegzetem.
– Minden rész tetszik benned, de főleg az enyém tetszene.
– Hiányzik a mackóm.
Nem aludnál velem te?
– Bocsánat a zavarásért, de megpróbálhatlak elcsábítani?
– A hangok a fejemben azt mondják, randiznod kéne velem…
– Hogyan szólítsalak holnap reggel?
– A szex olyan bűn, amit nem lehet egyedül elkövetni!
Ezért kérdezem:
lehetek a tettestársad?
– Ismerlek valahonnan, vagy egyszerűen csak fel vagy öltözve?
– Ez a ruha gyönyörű.
Jól mutatna a hálószobám szőnyegén.
– Segítenél?
Pisilnem kell, de a doktor azt mondta, nem emelhetek nehezet.
– Ne haragudj, hogy megkérdezem.
Hajlandó vagy idegenekkel szeretkezni?
Nem.
Akkor hadd mutatkozzam be…
– Milyen érzés, hogy te vagy a legszebb lány a szobában?
– Cukor ment a szemembe?
Vagy tényleg ilyen édesen nézel ki?
– Akarsz gyereket?
Nem??
Jó, akkor majd vigyázok…
– Van nálad térkép?
Elvesztem a szemeidben.
– Mennyi a számotok?
Felhívom anyádat és gratulálok neki.
– Tudod milyen a szerelmi svédasztal?
Lefekszel és azt szedek le rólad, amit akarok!
– Te vagy szívem kuglófjának egyetlen szem mazsolája.
– Szép vagy mint az álom, csak a melled nem találom.
– Annyira kívánlak, mint a nehézbúvár a friss levegőt!
– Szia!
Jó a Pulcsid!
…megadnád a telefonszámát??
– Szia, ne haragudj, nem nálad van a fél pár üvegcipellőm?
– Mondjon el nekem mindent magáról – a küzdelmeit, az álmait, a telefonszámát.
– Magából akarok kiindulni!
– Elnézést, meg tudná mondani, milyen gyorsan jutok magára?
– Megharaptam a nyelvem és "nyaldosnám a sebeimet", ha lenne mivel.
Nem tudsz segíteni?
– Ugye Te vagy a szülinapi ajándékom?
– Állati vonzó vagy, nem zuhanyoznál velem?
– Szép a szemed!
Megnézhetem közelebbről?
– Ha kenyér lennék, lennél a vajam?
– Mit kellene még csinálnom, hogy megszólíts?
– Szerinted mit tennék, ha megcsókolnál?
– Nincs több hely!
Ideülhetnék az öledbe?
– Nincs kedved megszólítani engem?
– Meghívhatlak egy italra, vagy inkább a pénzt kéred?
– Nem én vagyok itt a legcsinosabb fiú, de úgy látom, más nem áll szóba veled.
– Nagyon jól áll rajtad ez a blúz, de ha én lennék rajtad, én is jól állnék.
– Nem akarsz házat játszani velem?
Te lennél az ajtó, én meg egész éjjel döngetnélek.
– Elnézést, szabad egy mellnézést?
– Ne haragudj, de eltévedtem.
Meg tudnád mondani merre laksz?
– Tetszik a tested, úgyhogy ha nem akarod, nem kell beszélgetnünk.
– Olyan vadító vagy, hogy kiolvadt a műszál az alsónadrágomból!
– Többet keresek, mint amennyit el tudsz költeni!
– A nevem Géza!
Csak azért mondom, hogy tudd, mit kell majd sikítanod!
– Mi lenne, ha elmennénk hozzám és megszabadulnánk ezektől a nedves alsóneműktől?
– Felszedlek, mint rőzseszedő anyóka a kézigránátot.
– A mai nap kulcsszava a láb.
Menjünk fel hozzám és próbáljuk meg elválasztani!
– Ha hazakísérlek, megtartasz?
– Életem művéhez szeretnék főszereplőt.
Lennél Te az?
– Ha a szüleid nem találkoztak volna, én most nem lennék ilyen boldog.
– Ne haragudj, meg tudnád mondani, hogy írják a telefonszámod?
– Úgy nézel ki, mint a harmadik barátnőm.
Eddig 2 barátnőm volt.
– Nézem és azon gondolkodom:
kegyed tetszik-e már nekem, vagy igyak még.
– Kisasszony, olyan bódító az illata.
Mit ivott ma?
– Hölgyem, a parfümje lenyűgöző.
Támadásra vagy önvédelemre használja?
– Egyik reggel arra ébredtem, hogy magam alatt vagyok.
Pedig alattad kéne…
– Te vagy a megtestesült költészet!
Az ajkad Weöres, a szíved Arany, az agyad Tompa.
Kohn bácsi, az ékszerész, haldoklik. Aléltan fekszik, de arra felébred…
hogy a fia a páncélszekrényben, az órák között matat.
Mire az öreg:
– Fiam, az óráim meg vannak számlálva!
Egyik este egy férfi és egy kolléganője sokáig túlóráztak az irodában…
ezért a férfi felajánlotta, hogy hazaviszi a nőt az autójával.
Ártatlan gesztus volt csupán, de a férfi mégis úgy döntött, hogy nem említi meg otthon a feleségének, aki elég féltékeny természetű.
Másnap este a házaspár vacsorázni indult az autóval.
Egy piros lámpánál megállva, a férj lenézett a kocsiban, és meglátott egy tűsarkú cipőt, ami az utasülés alól lógott ki.
Óvatosan felvette, és amikor az asszony nem nézett oda, gyorsan kidobta az ablakon.
Amikor megérkeztek az étteremhez és ki akartak szállni, a feleség megszólalt:
– Szívem, nem tudod, hová lett a fél pár cipőm?
– Mi az? Kívül sárga, belül fekete?
– ???
– Villamos, tele négerekkel!
Szeptember 1. hétfő
Ma keztem el dógozni itten a kájefténé Nagy szerencsém vót, hogy pont éngemet választott ki a zügyvezető igazgató, mer a többi jány is gyütt
vóna ide szívessen.
Amióta ez a kájefté itten van, azóta mindenki itt akar dógozni a falubul.
Érdekes, azelőtt senki nem akart dógozni eggyáltalán.
Na szóva én leszek a titkárnője a zigazgatónak.
Szerencsém vót, pedig sokan gyüttek a zállásra jelenkezni.
Igaz, a tizennyóc évemmel en vótam a lekfiatalabb.
Ki is őtöztem!
Igaz, hogy a szoknyámat má rég kinőttem, de még bele tuttam bújni, igaz kicsit rövid vót.
A blújzom meg a dédi hálóingébő van, csak a belső bélését szettem ki.
Kicsit vékony lett ettő, de azé jó.
A zúj bugyimat is fel akartam húzni, de nem találtam sehó, a többi meg má a szennyesbe van, úgyhogy nem húsztam fő egyet se.
Szeptember 2.
kedd
Ma is a zünneplő ruhámba jöttem.
(Lázsd fejjebb.) Én nem tudom, mi a rosseb van itt, az összes pasi pont a zén íróasztalom előtt ejti le a tollát.
Ja, mer a zigazgató irodája előtt kaptam egy asztalt, ottanulok.
Aszt monta, hogy ma csak szokjam a lékkört, nem is ad munkát.
Csak üjjek az asztalná és mosolyogjak mindenkire, aki jön.
Na, ez a pasi egy egész marék tollat ejtett le!
Vagy 5 percig szedegette.
Szeptember 3.
szerda
Máma délbe a zigazgató odaűt a zasztalom szélire, és aszonta, hogy hónap fel kellene mennem a lakására este, mer sok diktálnivalója gyűlt össze, és be akarja fejezni.
Csak aszt nem értem, hogy mér nem napközbe hozza ide?
Az apám az összes bugyimat kidopta tévedésbő, mer
aszitte, hogy régi felmosórongyok.
Igaz, kicsit má rongyosak votak.
Nade mind kidobni?
Szeptember 4.
csütörtök
Ma begyött az irodába a szállításvezető, és aszt monta, hogy szeggyek le neki egy dosszijét a feeső szekrénybő.
Hozott létrát is, arra másztam fel.
Rendes vót, mer amíg fenn vótam, tartotta a létrát lenn, nehogy eldűjjön.
Igaz, hogy vagy 15 percig kerestette velem aszt a rohatt papírt, de végül meglett.
Rendes ember ez a szállításvezető, mer nagyon segített, mikó másztam lefelé, fogott mindenhó, nehogy leessek.
Szerintem neki valami baja van, mer ojan vörös meg izzatt vót, mint akit megütött a guta.
Montam is neki, hogy mennyen el a zorvoshó.
Szeptember 5.
péntek
Na, tennap este a főnök elvitt magáhó diktáni.
Nagy ravasz ám ez a zember!
Úgy lopóztunk be a háccsó kapun, hogy a szomszédok meg ne
lássák, hogy még itthon is dógozik.
Aszonta, hogy így is eleget macerájják, hogy mindég csak a munkával törődik.
Szép, nagy lakása van.
Bementünk, maj aszonta, hogy üjjek le a zágyra.
Hozott inni is, meg magának is.
Valoszínű nem bírja a piját, mer 10 perc múva kigombolta az ingét, és nagyon bámút rám.
Maj aszonta, hogy ha okos kisjány lennék, akko még sokra vihetném a zéletbe.
Montam neki, hogy én eléggé okos vagyok.
Asszem szédülős fajta ez a zigazgató, mer mindég kozelebb űt hozzám, hogy le ne essen a zágyró.
Montam neki, hogy el kellene kezdeni a diktálást, me elmegy a zidő.
Erre aszonta, hogy en csak dűjjek hanyatt a zágyon, maj ő diktál.
Hát mit mongyak?
A franc gondóta vóna, hogy ESZT a városi népek diktálásnak híjják.
Akkó mi a Joskáva mindennap diktátunk a szénapalláson!
Szeptember 8.
hétfő
Én nem tom, mi van enné a cégné!
Megőrűttek ezek?
Mindenki diktáni akar!
!
!
Montam is a főnöknek, hogy vegyen fel még néhány titkárnőt.
Valami olyasmit morgott, hogy "itt nem lesz kupleráj!
".
Hát az má nem lesz, mer van.
Mer ojan rendetlenség van a raktárba!
Láttam, mikó a
raktárvezető diktát nekem!
Szeptember 9, kedd
Ma megmutatták a zuhanyzót, ahó bármikó zuhanyolhatok.
Ki is próbátam!
Csak aszt tunnám, minek kell az a sok luk a falba?
Bisztos azokon megy ki a gőz, mer olyan szuszogásféle hallaccott belőlük.
Szeptember 10.
szerda
Megkérdeztem a főnököt, hogy eljöhetnek a barátnőim a falubó zuhanyóni, mer ottan nincs ijen.
Azt monta, hogy csak akkó, ha mindijjen szépek, mint én, de akkoris csak munkaidő után.
Ma a szállításvezető diktát nekem a zuhanyzóba.
Hogy ezeknek micsoda hüjeötleteik vannak!
Szeptember 11.
csütörtök
Tennap ejöttünk a jányokka zuhanyóni.
Mosmá bisztos, hogy a jukak a gőzöt szíjják el, me most nagyon szuszogtak!
Nagyon szorgalmasak itt a
férfidógozók.
Mikó ementünk a lányokka, a zösszes ott vót a zuhanyzó
melletti raktárba és nagyon rakozsgatták a züres dobozokat egyik pócró a másikra.
Otthon még diktátattam egyet a Jóskáva a disznóól mögött, asztán lefeküttem alunnyi.
Szeptember 12.
péntek
Regge aszonta a főnök, hogy emehetek haza, mer dálután kimegy az egész
kájefté a szőllőjébe, meg jönnek a barátai is, és szójjak a barátnőjimnek is, meg pihennyek, mer mindenki diktáni akar nekünk.
Ezek mikó dógoznak?
Két óvodás beszélget a játszótéri mászókák alatt…
A maszatosabb képű a bokrok felé mutat:
– Nézd!
Ott egy kiszisza!
– Pfffff..
Te még nem tudod kimondani, hogy matka?
A kukások tegnap reggel túl korán érkeztek a házunk elé…
A zajra felriadtam és hirtelen eszembe jutott, hogy nem raktam ki a kukát.
Pizsamában rohantam ki a kapuba.
A kukásautó már a szomszédom háza előtt járt.
Odakiáltottam:
– Jó reggelt, ugye még nem késtem el?
– Nem, nem, jöjjön csak, ugorjon be!
A kis Szabolcsról mindig csak panaszt hall az édesanyja…
ahányszor érte megy az óvodába.
A szép szó nem használ, ezért mással próbálkozik:
rá akar ijeszteni.
– Ha ilyen rossz leszel, elcseréllek egy jó gyerekre!
– Az nem fog menni!
– feleli a gyerek.
– Miért?
– Ki olyan hülye, hogy jó gyereket adjon egy rosszért?
--[googlesitekit-end-of-content]-->
