– Gyerekek, most mindenki elmondja, hogy mi az apukája foglalkozása…
és aztán betűzzétek is a szót!
– mondja a tanító néni.
Pistike az első:
– Az én apukám pék, P-É-K.
Feláll a második gyerek:
– Az enyém meg bankár.
B-A-N-K-Á-R.
Harmadjára Móricka következik:
– Az én apukám vízvezeték-szerelő.
V-ööö…
– Jól van, Móricka, ülj le egy és kapsz egy kis gondolkodási időt.
Panni következik.
Panni feláll és azt mondja:
– Az én apukám bukméker, B-U-K-M-É-K-E-R, és 8:3-hoz fogadná, hogy Móricka nem tudja lebetűzni, hogy vízvezeték-szerelő.
Vicc: MONDATOK
– Kulcspozícióban vagyok – kérkedett a foglár.
– Egy jót lekevertem – mondta a verekedős filmvágó, miközben elsötétítette a képernyőt.
Angol bankár:
– A pénz fontos.
– Hány óra van?
– érdeklődött a rabló az ékszerboltban.
– Rágyújt?
– kérdezte az inkvizítor az ítéletvégrehajtót.
– Minden követ megmozgatok – így a robbantómester – hogy fiamat felvegyék a bányába.
– Rókáznom kell!
– csuklott a részeg szűcs.
– Elhatározásom Szilárd – döntött a menyasszony Ernő mellett.
– Sok emberrel Jóban vagyok!
– hirdette Jó stricije.
– Kérsz egy katonát a reggeli helyett?
– kérdezte az ezredes kövér lányától falatozás közben.
– Kell Emese?
Jelentsd.
Kellemes-e?
Jelezd.
Kell-e mese?
Jegyezd.
– Gázt!
– parancsolta a sietős altatóorvos a mentősofőrnek.
– Szemtelen!
– fordult hátra a hölgy, egy vak botját érezvén hátsóján.
– Komolytalan vagyok, mondta özv.
Komolyné
– Csendszóróként már nem romolhatok el!
– örvendezett a tönkrement hangszóró.
– Tönkre megyek!
– tűnődött délelőtt a szegény fagyűjtő tél előtt.
– Padlót fogtam – panaszkodott a csődbe ment parkettás.
– Fene megeszi!
– gondolta Fenéné vacsorakészítés közben.
– Írjam be a cikkbe a gyanúsított nevét is?
– kérdezte a riporter a szerkesztőt.
– Hogy kérdezhet ilyet, nevet nem kell!
Vicc: Megy egy székely az utcán, kutyát lóbálva a pórázon!
Ezt meglátja egy székely bácsi, és rákérdez:
– Hé te meg miért lóbálod azt a kutyát a fejed fölött?
– Örömet szerzek neki!
– Ennek ez örül?
– Ennek még nem, de majd ha leteszem a földre…
Vicc: A múltkor piskótát sütöttem a nagyobbik fiam szülinapi tortájához…
Mikor hazajött a gyerek, éppen az egész család a konyhában volt.
A fiam beleszagolt a levegőbe, majd megjegyezte:
– Anyu, nem kéne még kivenni az a sütit a sütőből?
– Nem, még nincs kész.
15 perc múlva ismét szólt a gyermekem:
– Anyu, most már tényleg ki kéne venni a sütőből a piskótát, nem?
Mire az öccse a védelmemre kelt:
– Hagyd már anyut!
Már húsz éves gyakorlata van, hogy kell odaégetni a piskótát.
Csak jobban tudja, hogy mikor kell kivennie.
George évek óta szenvedett egy lelki betegségben…
állandóan aggódott minden miatt.
Egyszer azonban megoldást talált a problémára.
Barátai is észrevették, hogy sokkal kiegyensúlyozottabb lett, és kérdezték tőle, mi történt.
– Felbéreltem egy hivatásos aggódót, heti 1000 dollárért.
Most már ő aggódik helyettem.
– Heti 1000 dollárért?
Hogy tudod ezt kifizetni?
– kérdezték tőle.
– Hát, emiatt is neki kell aggódnia, nem nekem!
Két barátnő beszélget:
– Na és, hogy tetszik a házasság?
– Pompás!
Az első ebéd, amit a férjemnek főztem, óriási diadal volt!
– Annyira ízlett neki?
– Nem, azóta minden nap étteremben ebédelünk.
Egy hegedűművész utolsó kívánsága az volt, hogy temessék mellé a hegedűjét.
A rokonok a kívánságot teljesítik.
A szertartás után azt mondja az egyik sírásó a másiknak:
– Te haver, még szerencse, hogy nem zongorista volt.
Belép egy fickó a kocsmába, megkérdi a kocsmáros mit akar. Mire a fickó:
– Egyedül egy feketét.
Mire a kocsmáros hangosan a többieknek:
– Kifelé mindenki!
Kifelé!
A farmer robogót akar vásárolni, de mikor megtudja az árát, azt mondja:
– Ennyi pénzért inkább tehenet veszek.
– Szerintem kényelmetlenebb lenne tehénen furikázni.
– Még kényelmetlenebb lenne a robogót megfejni.
– És mi volt a legnagyobb élményed külföldön?
– A Magyar Nagykövetségen ettem egy isteni marhapörköltet.
Kovács meséli a barátjának:
– Rólam minden orvos lemondott már.
– Hogy-hogy?
– Egyiknek sem tudok fizetni.
Irodalom órán:
– Pistike, neked ki a kedvenc íród?
– A papám.
Ő szokta írni az igazolásokat, amikor nem jövök iskolába.
Két nő beszélget. Azt mondja az egyik:
– Az én férjem olyan, mint a focilabda.
– Miért?
– Minden este berúgva találom a kapuba.
Grün közlekedési balesetet okozott, ezért elmegy az ügyvédhez.
– Ha jól értettem – mondja az ügyvéd – be kell bizonyítanunk a bíróságon, hogy a kerékpáros, akit elgázolt, 130 kilométeres sebességgel száguldott át a kereszteződésen, és a macska, amelyik az úton szaladt, akkora volt, hogy akadályozta a látást.
– Hogy hívják az angol ügyvédmedvét?
– Yogi Bear (ejtsd:jogi ber).
– Mi az abszolút lehetetlen?
– ???
– Hímvesszőből kosarat fonni.
– És mi van, ha mégis sikerül?
– ???
– Lesz egy fasza kosarad…
A rendőr vizsgát tesz a tiszti bizottság előtt.
– Na, tudja-e, mi a higiénia?
– Jelentem, a higiénia egy dögevő emlős állat, ami Afrikában él.
– Sajnos megbukott.
Az nem a higiénia, hanem a sakál.
Orvos:
– Uram, sajnos prosztatamasszázst kell alkalmazni.
A beteg kénytelen-kelletlen négykézlábra ereszkedik, de aztán egyre furcsább lesz a vizsgálat.
– Na, de doktor úr, mit csinál?
Orvos nyögve, elhaló hangon:
– Hogy tudsz ilyenkor magázni?
Egy szép asszony a szeretőjével beszélget:
– Jaj, képzeld olyan ideges vagyok mostanában.
A férjem tengerész és bármelyik hónapban betoppanhat.
Mi a foglalkozása? – ordít rá az újoncra az őrmester.
– Bakteriológus vagyok.
– Ne cifrázza itt nekem feleslegesen, mondja nyugodtan azt, hogy vasutas!
