Halála után egy férfi a Mennyország kapujában találja magát.
Szent Péter fogadja:
– Fiam, úgy látom, te nem voltál túl jó életedben.
Tudsz mondani valami jó cselekedetet, ami indokolttá tenné, hogy beengedjünk?
– Igen.
Egyszer egy motoros társulat molesztálni kezdett egy csapat apácát.
Én odamentem a főnökükhöz, aki egy nagydarab, szőrös fickó volt, tetoválásokkal a karján, karikával az orrában, megfogtam a karikáját, magamhoz húztam a fejét és azt mondtam neki:
– „Most szépen bocsánatot kérsz a hölgyektől!
”
Szent Péter elkezdi lapozgatni a könyvét:
– Akárhogyan is nézem, itt semmi ilyet nem találok.
Mikor történt ez az eset?
– Úgy két perce…
Vicc: Főnök a beosztottnak:
– Tudja Molnár az a baj, hogy az okosak mindig kételkednek, a hülyék meg mindig mindenben holtbiztosak.
– És ez tényleg így van főnök?
– Így hát!
